Energiamenedzsment

Ha Te is tapasztaltad már, hogy a jobb napok maximális kihasználása másnap visszaüt, valószínűleg elgondolkodtál azon, hogyan lehetne elkerülni ezt az energiaszint-hullámvasutat.

A boom-bust (túltolás-használhatatlanság) ciklus megelőzésének egyik legfontosabb lépése, hogy megtanuljuk tudatosan beosztani az energiánkat.
Krónikus állapotokban - így sclerosis multiplex esetén is - nem az idő a fő korlát, hanem a rendelkezésre álló kapacitás. Ez ráadásul nem állandó: két nap között is óriási különbség lehet abban, hogy mennyi terhelést bírunk el. Az energiaszintünket számos tényező befolyásolja - az alvásminőségtől az időjáráson át egészen a táplálkozásig. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy tudatosan megfigyeljük, kiismerjük és tiszteletben tartsuk a saját működésünket és határainkat.

Az energiamenedzsment megértését jól segíti Christine Miserandino kanál-elmélete. A lényege, hogy minden reggel egy meghatározott számú "kanállal" indulunk, és minden tevékenység elvesz belőlük valamennyit. Egy zuhanyzás, egy bevásárlás vagy akár egy beszélgetés is kanálba kerül.
Az SM-hez hasonló krónikus állapotokban általában kevesebb kanál áll rendelkezésre, és ezek gyorsabban is fogynak. Ha elfogy a napi készlet, az nem egyszerű fáradtságot jelent, hanem valódi kimerülést, amiből nem lehet gyorsan "visszatöltődni" egy kis pihenéssel. Ezért különösen fontos ennek a helyzetnek a megelőzése.

Az energiagazdálkodás lényege nem az, hogy mennyi mindent tudnánk megcsinálni, hanem az, hogy mire érdemes elköltenünk az adott napi kanalainkat.
Ennek egyik legfontosabb gyakorlati elve, hogy ne a végső határunkig terheljük magunkat. A legtöbben akkor állnak meg, amikor már érzik, hogy elfáradtak - ott viszont már késő. A cél az, hogy előbb abbahagyjuk, akkor is, ha úgy érezzük, még bírnánk. Ez a tudatos adagolás segít abban, hogy hosszabb távon is egyensúlyban maradjon az energiaszintünk.

Fontos azt is látni, hogy nem csak a fizikai aktivitás számít. Energiát - "kanalakat" - igényel egy hosszabb beszélgetés, egy zsúfolt környezet, egy váratlan esemény vagy egy koncentrációt igénylő feladat is. Ezek a terhelések összeadódnak. Ezért fordulhat elő, hogy egy fizikailag nem megerőltető nap után is kimerültnek érezzük magunkat.

A hullámzó energiaszint miatt kialakuló állapotromlás megelőzéséhez elengedhetetlen, hogy úgy osszuk be a napunkat, hogy mindig maradjon benne tartalék. Ez segíti a regenerációt, a váratlan helyzetek kezelését, és azt is, hogy másnap ne "mínuszból" induljunk.

Az energiamenedzsment egyik legnehezebb része általában nem a pihenés, hanem annak elfogadása, hogy nem fér bele minden, ami korábban gond nélkül ment. Nem az időt kell optimalizálnunk, hanem döntéseket kell hoznunk: mi az, ami valóban fontos, és mi az, ami most elhagyható.

A cél a hosszú távú fenntarthatóság - nem egy-egy "jó nap", hanem egy kiszámíthatóbb, stabilabb működés, kevesebb visszaeséssel és több használható nappal.

Ha szívesen továbbolvasnál a témában:

1. Miserandino, C. (2003). The spoon theory. https://en.wikipedia.org/wiki/Spoon_theory

2. Mathiowetz VG, Finlayson ML, Matuska KM, Chen HY, Luo P. Randomized controlled trial of an energy conservation course for persons with multiple sclerosis. Mult Scler. 2005 Oct;11(5):592-601. https://doi.org/10.1191/1352458505ms1198oa

3. Amatya B, Khan F, Galea M. Rehabilitation for people with multiple sclerosis: an overview of Cochrane Reviews. Cochrane Database Syst Rev. 2019 Jan 14;1(1):CD012732. https://doi.org/10.1002/14651858.cd012732.pub2

4. National Institute for Health and Care Excellence. (2022). Multiple sclerosis in adults: Management (NG220). https://www.nice.org.uk/guidance/ng2205. Multiple Sclerosis Trust. (2023). Fatigue and energy management. https://mstrust.org.uk/a-z/fatigue