Hol tartanak a remyelinizációs kutatások?

Szerencsére nemcsak az SM-mel élőket, hanem a tudományos világot is nagyon foglalkoztatja a remyelinizáció kérdése. Ha sikerülne az idegszálak sérült szigetelőrétegét helyreállítani, akár vissza is lehetne fordítani bizonyos károsodásokat, így javulhatnának egyes funkcióink, és csökkenhetne a rokkantság kialakulásának a kockázata.

Jelenleg még nincs olyan gyógyszer, amely bizonyítottan tartós remyelinizációt idézne elő emberekben, de több irányban is aktív kutatások folynak. Ezeket szeretném röviden bemutatni.

1. Új myelint létrehozó sejtek aktiválása

Néhány korábbi próbálkozás - talán többeknek ismerős a clemastin és az anti-LINGO-1 - biztató laboreredmények után nem hozta a várt sikereket a humán kísérletekben, ezért most új megközelítések vannak előtérben.

2. A központi idegrendszerben fennálló gyulladás "jó irányba terelése"

A krónikus gyulladás nem csak károsítja a szöveteket, hanem gátolja a javító folyamatokat is. A feltételezések szerint, ha sikerül visszaszorítani a gyulladást, akkor az 1. pontban már említett OPC-k hatékonyabban tudnának működni.

Az ebbe a csoportba tartozó kutatások célja nemcsak a gyulladásos folyamatok leállítása, hanem hogy áttérítse regeneráló, tisztító üzemmódba a szervezetet. Az ilyen irányú vizsgálatok kiemelt célpontjai a mikrogliák (az agy immunsejtjei) és az asztrociták (támogató idegsejtek).

3. Sejtterápiák

Jelenleg állatkísérletes és korai fejlesztési fázisban tart a jövő egyik nagy ígérete: az, hogy laborban előállított OPC-ket ültessenek az agyba. 

Ez az irányvonal számos nagy kihívás elé állítja a kutatókat - például a sejtek célba juttatása, biztonság, hosszú távú életképesség. Amennyiben a laboratóriumban végzett kutatási szakasz sikerrel zárul, a következő 5–10 évben átléphetnek a klinikai vizsgálatokba.

4. Az idegsejtek aktiválása 

Relatíve új a felismerés, miszerint az idegsejtek mozgása és aktivitása maga is jelzi a szervezetnek, hogy hova kell új myelint építeni.

Ezért keresnek különféle stimulációs módszereket: elektromos és mágneses kezeléseket, illetve olyan gyógyszereket, amelyek serkentik az idegek regenerációját.

Gyógytornászként ki kell hangsúlyoznom, hogy ez is egy nagyon komoly érv a rendszeres, tünetspecifikus mozgásterápia mellett. Ha a károsodott idegszálak által érintett régiókat megfelelő gyakorlatokkal ingereljük, az idegrendszer tanulási képességének a kiaknázásán túl potenciálisan lehetőséget teremtünk a szervezetünknek a regenerációra is!

5. Kombinált megközelítések

A kutatók egyre inkább úgy látják, hogy a remyelinizációt nem egyetlen gyógyszerrel vagy módszerrel lesz lehetséges elérni. Feltételezhetően szükség lesz gyulladáscsökkentésre és a regenerációs folyamatok egyidejű támogatására is a siker érdekében.

A jelenleg elérhető terápiák megállítják vagy lassítják a központi idegrendszerben zajló gyulladásos folyamatokat. A következő nagy áttörés a károsodás visszafordítását célozza — ez a remyelinizáció.

A kutatás nagyon aktív és ennek köszönhetően gyorsan fejlődik ez a tudományterület. Bár még nincs áttörés, a tudományos közösség meggyőződése, hogy a myelin-regeneráló kezelések elérhető közelségbe kerülhetnek a következő években.

Az összefoglaló 2026. februárjában készült.