Hólyagműködési zavarok

nem csak inkontinencia

Az alsó húgyúti tünetek az SM-mel élők körülbelül 68%-át, vagyis nagyjából 3-ból 2 sorstársunkat érintik.

Az SM okozta idegrendszeri eltérések megzavarhatják a húgyhólyag, a záróizmok és a medencefenék összehangolt működését. Ez nemcsak akaratlan vizeletvesztést, hanem gyakori vagy sürgető vizelési ingert és nehezített hólyagürítést is okozhat.

Milyen formában jelentkezhet?

Tárolási zavar

Jellemző lehet a gyakori és hirtelen jelentkező, nehezen halasztható inger, az éjszakai vizelés, valamint a sürgető ingerhez társuló vizeletvesztés.

Az éjszakai vizelés (nocturia) azt jelenti, hogy a vizelési inger megszakítja az alvást. Már egy ilyen alkalom megfelel a definíciónak, de egy éjszakai vizelés önmagában még nem feltétlenül kóros, különösen idősebb korban! Általában a legalább két alkalom éjszakánként tekinthető klinikailag jelentősnek, illetve bármennyi, ha újonnan jelentkezik, zavarja az alvást vagy növeli az elesésveszélyt.

Ürítési zavar

Előfordulhat nehéz vizeletindítás, gyenge vagy szakaszos vizeletsugár, elhúzódó vizelés, a nem teljes kiürülés érzése és vizelés után visszamaradó vizelet. Súlyosabb esetben vizeletretenció, vagyis a hólyag kiürítésének részleges vagy teljes képtelensége alakulhat ki.

Kevert működészavar

A tárolási és ürítési tünetek egyszerre is jelen lehetnek. Valaki például gyakran érezhet sürgető ingert, miközben a hólyagja mégsem ürül ki megfelelően.

A tünetek alapján nem mindig állapítható meg a működészavar típusa, ezért a megfelelő kezeléshez kivizsgálás szükséges.

Nem minden hólyagpanasz közvetlenül az SM következménye!

Fertőzés, székrekedés, cukorbetegség, prosztatabetegség, kismedencei szervsüllyedés, egyes gyógyszerek és más állapotok is okozhatják vagy fokozhatják a húgyúti tüneteket.

A mozgás lassultsága, az egyensúlyzavar, a kézfunkció nehezítettsége, a fatigue, a ruházat vagy a mosdó megközelíthetősége szintén akadályozhatja, hogy valaki időben eljusson a WC-re. Ezt funkcionális inkontinenciának nevezzük.

Hogyan vizsgálják ki?

A részletes kikérdezés mellett sokat segíthet egy legalább három napon át vezetett hólyagnapló, amelyben a folyadékfogyasztást, a vizeléseket, a sürgető ingereket és a vizeletvesztést is rögzítjük.

A kivizsgálás része lehet a vizeletvizsgálat, valamint a vizelés után visszamaradó vizelet ultrahangos mérése. Indokolt esetben vizeletáramlás-vizsgálatra (uroflowmetriára), húgyúti ultrahangra vagy urodinamikai vizsgálatra is szükség lehet.

Mi segíthet?

• Érdemes megfigyelni, hogy a koffein, az alkohol vagy a szénsavas italok fokozzák-e a panaszokat.
• A folyadékbevitel drasztikus csökkentése nem jó megoldás: kiszáradáshoz, koncentráltabb vizelethez, fokozódó hólyagirritációhoz és székrekedéshez vezethet.
• Fontos a székrekedés rendezése, mert az ronthatja a hólyag tárolási és ürítési funkcióját.
• Hasznos lehet a könnyen levehető ruházat, a mosdó akadálymentes megközelítése és szükség esetén megfelelő segédeszköz használata.
• Sürgető inger és gyakori vizelés esetén az egyénre szabott hólyagtréning is segíthet.

A medencefenék-rehabilitáció szerepe

A medencefenék-terápia jóval több az intimtornánál, nem egyszerűen az izmok erősítését jelenti. 

A speciálisan képzett gyógytornászok által végzett állapotfelmérés alapján szükség lehet az erő, az ellazulás, a koordináció és a megfelelő időzítés gyakorlására, biofeedbackre, illetve a sürgető inger kezelését segítő technikákra.

Ürítési zavar esetén a folyamatos vagy túlzott izomfeszítés ronthatja is a vizelést. Ezért az általános "szorítsd minél többet" tanács nem mindenkinél megfelelő!

Milyen gyógyszerek alkalmazhatók?

Antimuszkarin hatású gyógyszerek

Az oxybutynin, a tolterodin, a solifenacin és más antimuszkarin szerek mérsékelhetik a sürgető ingert, a gyakori vizelést és a sürgető inkontinenciát.

Mellékhatásként szájszárazságot, székrekedést, látászavart és fokozódó vizelet-visszamaradást okozhatnak. Egyes készítmények (különösen a vér–agy gáton könnyebben átjutó oxybutynin) zavartságot, figyelem- vagy memóriazavart is előidézhetnek.

Béta-3-adrenerg-agonisták

A mirabegron más mechanizmussal lazítja a hólyagot, ezért nem jár a fent említett klasszikus antikolinerg kognitív terheléssel, de neurogén - idegrendszeri eredetű - hólyagműködési zavarban az urodinamikai hatása kevésbé meggyőző, bár vannak kedvező klinikai eredmények

Ürítési zavarra alkalmazott gyógyszerek

Bizonyos esetekben alfa-blokkolók - például tamsulosin - csökkenthetik a hólyagkimenet ellenállását. Hatásuk SM-ben kevésbé jól alátámasztott, és vérnyomásesést, szédülést okozhatnak.

Éjszakai fokozott vizelettermelés esetén desmopressin is szóba jöhet, de ez nem minden esetben hatékony. A nátriumszint veszélyes csökkenését okozhatja, ezért alkalmazása laboratóriumi ellenőrzést igényel.

A gyógyszerek megkezdése után szükség lehet a maradékvizelet mennyiségének ellenőrzésére, mert a tárolási tünetek javítása mellett a hólyagürítés romolhat.

A gyógyszerelés előírása és beállítása minden esetben szakorvosi hatáskör.

Milyen további kezelések léteznek?

Ha a gyógyszeres kezelés nem elegendő, a hólyag falába adott botox – botulinumtoxin – csökkentheti a neurogén hólyagtúlműködést. Hatása átmeneti, ezért ismételt kezelésre lehet szükség. Mellékhatásként húgyúti fertőzés és vizeletretenció alakulhat ki, ezért a kezelés után intermittáló katéterezés válhat szükségessé.

A különböző idegstimulációs eljárások mérsékelhetik a túlműködő hólyag tüneteit. Bár az eddigi kutatások eredményei biztatóak, az evidencia még korlátozott. Ide tartozik a:

PTNS: a belboka közelében futó nervus tibialist vékony tűelektródával ingerlik.

TTNS: ugyanennek az idegnek a bőrre helyezett elektródával végzett ingerlése.

A sacralis neuromoduláció beültetett ingerlőrendszert jelent. Más kezelésekre nem reagáló tárolási vagy bizonyos ürítési zavarok esetén, gondosan kiválasztott betegeknél mérlegelhető. Az SM-specifikus eredmények ígéretesek, de egyelőre főként kis létszámú vizsgálatokból származnak.

Katéterezési lehetőségek

Jelentős maradékvizelet vagy vizeletretenció esetén az intermittáló (időszakos) katéterezés segíthet a hólyag rendszeres és biztonságos kiürítésében. Ha kivitelezhető, általában ez az előnyben részesített megoldás.

Ha az intermittáló katéterezés a kézfunkció, a mozgásállapot, a kognitív nehézség vagy más körülmény miatt nem megoldható, tartós katéterezés is szükségessé válhat:

Az állandó transurethralis katéter a húgycsövön keresztül,
a suprapubicus katéter a hasfalon át, közvetlenül a hólyagba vezetve biztosítja a vizelet elfolyását.

A megfelelő megoldást minden esetben az érintett képességei, élethelyzete és urológiai kockázatai alapján kell kiválasztani.

Mi a helyzet a húgyúti fertőzésekkel?

A húgyúti fertőzés átmenetileg más SM-tüneteket is felerősíthet, és relapszushoz hasonló állapotot okozhat.

Fertőzésre utalhat a fájdalmas vizelés, a láz, a hidegrázás, az alhasi vagy deréktáji fájdalom, illetve a húgyúti panaszok hirtelen rosszabbodása. A zavaros vagy kellemetlen szagú vizelet önmagában nem bizonyít fertőzést.

Megelőzhető-e a visszatérő hólyaghurut?

Visszatérő hólyaghurutnak általában a hat hónapon belül legalább két, vagy az egy éven belül legalább három fertőzést nevezzük.

Az amerikai tőzegáfonya (cranberry) készítmények egyes kutatások alapján mérsékelhetik a tünetekkel járó, igazolt húgyúti fertőzések kiújulását visszatérő hólyaghurutra hajlamos nőknél. A hatás azonban nem mindenkinél igazolt, és az optimális készítményről, hatóanyag-tartalomról és adagolásról sincs egységes álláspont. Akut fertőzés kezelésére nem alkalmas.

A D-mannóz eredményei ellentmondásosabbak. Egy nagyobb, placebokontrollos vizsgálatban a napi D-mannóz nem csökkentette érdemben a visszatérő húgyúti fertőzések gyakoriságát, ezért jelenleg nem tekinthető bizonyított megelőzésnek.

SM és neurogén hólyagműködési zavar mellett a visszatérő fertőzéseknél fontos ellenőrizni a maradékvizeletet, a hólyagnyomást, a húgyúti kövességet és - ha van - a katéterezéssel kapcsolatos tényezőket is.

Mikor fordulj szakemberhez?

Érdemes segítséget kérni, ha a panasz zavarja az alvást vagy a mindennapi tevékenységeket, vizeletvesztést, nehezített ürítést vagy visszatérő fertőzéseket okoz.

Sürgős kivizsgálás szükséges, ha valaki egyáltalán nem tud vizeletet üríteni, láz és deréktáji fájdalom jelentkezik, vagy látható vér van a vizeletben.

A hólyagműködési zavar gyakori, és nem olyan probléma, amit egyszerűen el kell viselni. Van segítség, de kérni kell!

Ha továbbolvasnál a témában:

1. European Association of Urology. (2026). EAU guidelines on neuro-urology. https://uroweb.org/guidelines/neuro-urology

2. Al Dandan, H. B., Coote, S., & McClurg, D. (2020). Prevalence of lower urinary tract symptoms in people with multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis. International Journal of MS Care, 22(2), 91–99. https://doi.org/10.7224/1537-2073.2019-030

3. Kajbafvala, M., Ashnagar, Z., Lucio, A., et al. (2022). Pelvic floor muscle training in multiple sclerosis patients with lower urinary tract dysfunction: A systematic review and meta-analysis. Multiple Sclerosis and Related Disorders, 59, 103559. https://doi.org/10.1016/j.msard.2022.103559

4. Tahmasbi, F., Hosseini, S., Hajebrahimi, S., et al. (2023). Efficacy of tibial nerve stimulation in neurogenic lower urinary tract dysfunction among patients with multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis. Urology Research and Practice, 49(2), 100–111. https://doi.org/10.5152/tud.2023.22241

5. Ferreira, C., Soeiro, P., Fonseca, S., et al. (2026). Efficacy and safety of sacral neuromodulation on patients with multiple sclerosis and lower urinary tract dysfunction: A systematic review and meta-analysis. Neurourology and Urodynamics, 45(1), 187–199. https://doi.org/10.1002/nau.70163

6. Az IUGA - nemzetközi urogynekológiai társaság - hólyagtréningről szóló, magyar nyelvű ismertetője: https://www.yourpelvicfloor.org/media/Bladder_Training_Hungarian_RV1.pdf