Izomgyengeség 

amikor az izmok nem tudják kifejteni a szükséges erőt


Izomgyengeségről akkor beszélünk, ha egy izom vagy izomcsoport kevesebb erőt képes kifejteni, mint amennyi egy mozdulat biztonságos és hatékony végrehajtásához szükséges.

Érinthet egyetlen izmot, egy végtagot, az egyik testfelet vagy több izomcsoportot is. 

Nem azonos az izomsorvadással: egy izom látható sorvadás nélkül is lehet gyenge.

A hétköznapokban nehezebbé válhat például a felállás, az átülés, a járás, a lépcsőzés, a karemelés vagy a tárgyak megtartása. Előfordulhat, hogy a mozdulat még végrehajtható, de csak lendülettel, kapaszkodással vagy más izmok fokozott munkájával.


Miért alakulhat ki?


SM-ben az agyat és a gerincvelőt érintő eltérések miatt a mozgást irányító idegi jelek nehezebben juthatnak el az izmokhoz. Emiatt az idegrendszer nem tudja megfelelően aktiválni az izmokat, amelyek akkor is kisebb erőt fejthetnek ki, ha maga az izomszövet nem károsodott. Ez központi idegrendszeri eredetű izomgyengeség.

Ehhez másodlagosan a csökkent aktivitás, az izomtömegvesztés, a fájdalom, a spaszticitás és az ízületi mozgás beszűkülése is hozzájárulhat.

Ezek gyakran egyszerre vannak jelen, ezért a kezelés nem mindig merül ki egy adott izom erősítésében.


Izomgyengeség, motoros kifáradás vagy fatigue? 


 A három jelenség összefügghet, de nem ugyanaz.

  • ️Izomgyengeség: már az első próbálkozáskor csökkent a kifejthető erő.
  • Motoros kifáradás: ismételt vagy tartós terhelés során mérhetően romlik a teljesítmény.
  • Fatigue: szubjektív kimerültség és fokozott erőfeszítés-érzet.

Valaki lehet gyenge fatigue nélkül, és erős fatigue mellett is. A három jelenség ugyanakkor együtt is előfordulhat.


Spaszticitás és más lehetséges okok


A merev, spasztikus izom nem feltétlenül erős! A fokozott izomtónus akadályozhatja az akaratlagos mozgást, de bizonyos esetekben részben segítheti az állást vagy az átülést is. Ezért a spaszticitás kezelése mindig egyéni mérlegelést igényel.

Az izomerőt vagy az aktuális erőkifejtést perifériás idegsérülés, gerinceredetű vagy mozgásszervi probléma, vérszegénység, pajzsmirigybetegség, hiányállapot és egyes gyógyszerek is csökkenthetik. 


Fertőzés, láz vagy túlmelegedés pedig átmenetileg ronthatja a már meglévő tüneteket és a teljesítményt.


Az újonnan jelentkező gyengeséget ezért nem érdemes automatikusan az SM-nek tulajdonítani.


Mit lehet tenni?


Az idegrendszer mozgást szabályozó pályáinak károsodását az erősítés nem szünteti meg. A megmaradt idegi kapcsolatok jobb kihasználása, az aktiválható izmok terhelhetőségének fejlesztése és a nehézzé vált mozgások gyakorlása azonban javíthatja a mindennapi működést.

A kutatások alapján a progresszív ellenállásos tréning SM-ben is növelheti az izomerőt. A nagyobb erő azonban nem eredményez automatikusan jobb járást, könnyebb átülést vagy nagyobb önállóságot. A funkcionális javulás valószínűbb, ha az erősítést motoros kontroll-, egyensúly- és feladatspecifikus gyakorlással kombinálják.


Az egyéni állapotfelmérés alapján a rehabilitáció része lehet:

  • célzott, fokozatos erősítés megfelelő pihenőkkel,
  • a felállás, átülés, járás, lépcsőzés, karemelés vagy kézhasználat gyakorlása,
  • az egyensúly és a mozgások összehangolásának fejlesztése,
  • a spaszticitás és a mozgásbeszűkülés következményeinek kezelése,
  • a terhelés megfelelő adagolása a túlzott kifáradás megelőzésére.

Nagyon gyenge akaratlagos izomaktiváció esetén az NMES (neuromuszkuláris elektrostimuláció), egy meghatározott mozgás segítésére pedig a FES (funkcionális elektrostimuláció) egészítheti ki az aktív gyakorlást, ha az ingerlés megfelelő izomösszehúzódást vált ki.

A megfelelő segédeszköz vagy ortézis csökkentheti egy feladat erőigényét, javíthatja a biztonságot és segíthet megőrizni az önállóságot. Ez nem a rehabilitáció feladása.


Mikor kérj segítséget?


Érdemes gyógytornászhoz fordulni, ha a gyengeség zavarja a járást, a felállást, az átülést, a kézhasználatot vagy más mindennapi tevékenységet, illetve gyakoribbá válik az elesés.

️A hirtelen kialakuló, különösen féloldali gyengeség sürgős orvosi kivizsgálást igényel. Ilyenkor nem szabad automatikusan SM-es rosszabbodásra vagy shubra gondolni, mert stroke vagy más akut állapot is állhat a háttérben.

Az erősítés fontos lehet, de a valódi cél nem pusztán a nagyobb izomerő, hanem a biztonságosabb, kevésbé megterhelő és önállóbb mindennapi működés.

Ha továbbolvasnál a témában:

1. Cano-Sánchez, J., Aibar-Almazán, A., Hita-Contreras, F., et al. (2024). Is resistance training an option to improve functionality and muscle strength in middle-aged people with multiple sclerosis? A systematic review and meta-analysis. Journal of Clinical Medicine, 13(5), Article 1378. https://doi.org/10.3390/jcm13051378

2. Du, L., Xi, H., Zhang, S., Zhou, Y., et al. (2024). Effects of exercise in people with multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis. Frontiers in Public Health, 12, Article 1387658. https://doi.org/10.3389/fpubh.2024.1387658

3. Mamoei, S., Hvid, L. G., Boye Jensen, H., et al. (2020). Neurophysiological impairments in multiple sclerosis: Central and peripheral motor pathways. Acta Neurologica Scandinavica, 142(5), 401–417. https://doi.org/10.1111/ane.13289

4. National Institute for Health and Care Excellence. (2022). Multiple sclerosis in adults: Management (NICE Guideline NG220). https://www.nice.org.uk/guidance/ng220

A ReHaFizio tartalmai tájékoztatási és oktatási célt szolgálnak, nem helyettesítik az egyéni orvosi vagy fizioterápiás vizsgálatot és tanácsadást.