Kognitív zavarok

amikor a gondolkodás több időt és energiát igényel

A kogníció azoknak az idegrendszeri folyamatoknak az összessége, amelyekkel feldolgozzuk, megjegyezzük és felhasználjuk az információkat.

A kognitív tünetek láthatatlanok, mégis jelentősen befolyásolhatják a mindennapokat - a munkát, az emberi kapcsolatokat és az önállóságot is.

Nem lustaságot, figyelmetlenséget vagy az intelligencia elvesztését jelentik, és nem azonos a demenciával. A hétköznapi "agyi köd" ('brain fog') kifejezés sem egy önálló diagnózist takar - lassabb gondolkodást, koncentrációs nehézséget, feledékenységet, szóelőhívási zavart vagy szellemi kimerültséget is takarhat.

Megfelelő felméréssel, kompenzációs stratégiákkal és célzott rehabilitációval sok esetben javítható a mindennapi működés.

SM-ben gyakran nem a tudás vész el, hanem több időre és energiára van szükség az információ feldolgozásához, rögzítéséhez vagy előhívásához. Valaki pontosan értheti a kérdést és tudhatja a választ, csak lassabban jut el hozzá.

Az SM-mel élők körülbelül -%-ánál mutatható ki valamilyen kognitív eltérés. A tünetek már korán megjelenhetnek, minden SM-típusban előfordulhatnak, és nem feltétlenül romlanak együtt a mozgásállapottal.

Milyen területeket érinthet?

Információfeldolgozási sebesség: több időre lehet szükség egy kérdés, beszélgetés vagy összetettebb helyzet feldolgozásához.

Figyelem és koncentráció: nehéz lehet kiszűrni a zavaró ingereket vagy egyszerre több dologra figyelni, különösen zajos környezetben.

Tanulás és emlékezet: gyakran nem a régi emlékek vesznek el, hanem az új információk rögzítése és későbbi előhívása nehezebb.

Végrehajtó funkciók: érintett lehet a tervezés, szervezés, problémamegoldás, döntéshozatal és a feladatok közötti váltás.

Vizuális-téri feldolgozás: nehezebbé válhat a térbeli helyzetek, távolságok vagy útvonalak értelmezése.

Szóelőhívás: valaki tudhatja, mit szeretne mondani, de csak később jut eszébe a megfelelő szó.

A hétköznapokban figyelmeztető jel lehet, ha valaki rendszeresen elveszíti a beszélgetés fonalát, többször elolvassa ugyanazt a szöveget, elfelejti a teendőit, nehezen követ több beszélőt, gyakran keresi a szavakat, vagy egy összetett feladat közben nem tudja, hol tartott.

Kognitív zavar, kognitív fatigue vagy kifáradás?

Ezek összefügghetnek, de nem ugyanazt jelentik

Kognitív zavar: egy vagy több gondolkodási funkció tesztekkel is kimutatható eltérések.

Kognitív fatigue: szellemi tevékenység során jelentkező szubjektív kimerültségérzés, amelyhez nem feltétlenül társul mérhető teljesítményromlás.

Kognitív kifáradás: hosszabb terhelés során a teljesítmény tényleges romlása, például lassabb válaszadás vagy több hiba.

A három jelenség egyszerre is jelen lehet, de az egyikből nem következik automatikusan a másik.

Nem minden kognitív panasz közvetlenül az SM következménye!

A teljesítményt ronthatja a fatigue, az alváshiány, a meleg, fertőzés, fájdalom, depresszió, szorongás, stressz, egyes gyógyszerek, látási vagy hallási nehézség, pajzsmirigybetegség, vitaminhiány és más társállapot is.

A szubjektív "agyi köd" és a tesztekkel mérhető teljesítmény nem mindig jár együtt. A tünetek súlyossága az MRI-n látható gócok számából sem állapítható meg egyszerűen - a károsodás helye, az agyi hálózatok állapota és az egyéni kognitív tartalék egyaránt számít.

Hogyan vizsgálják?

A hagyományos neurológiai vizsgálat és az EDSS nem méri megfelelően a kognitív működést.

Az SDMT (Symbol Digit Modalities Test) elsősorban az információfeldolgozási sebességet vizsgálja. A körülbelül 15 perces BICAMS (Brief International Cognitive Assessment for Multiple Sclerosis) emellett a verbális és vizuális tanulást, illetve emlékezetet is felméri.

A rövid szűrés nem helyettesíti a részletes neuropszichológiai vizsgálatot. Erre különösen akkor lehet szükség, ha a panaszok zavarják a mindennapi életet, a szűrés eltérést mutat, vagy nem egyértelmű, mi áll a nehézség hátterében.

Mi segíthet a hétköznapokban?

• Egyszerre lehetőleg csak egy feladattal foglalkozz.
• Csökkentsd a zavaró ingereket, és a nagyobb figyelmet igénylő teendőket időzítsd a jobb időszakaidra.
• Használj naptárt, telefonos emlékeztetőt, jegyzetet és ellenőrzőlistát.
• Az összetett feladatokat bontsd kisebb, jól követhető lépésekre.
• Kérj írásos tájékoztatást, és a fontos információkat ismételd vissza.
• Tervezz szüneteket még a teljes kimerülés előtt.
• Adj magadnak több időt a válaszadásra és a döntésre.

A kompenzációs eszközök használata nem "csalás", hanem a rendelkezésre álló kognitív energia tudatos beosztása.

Létezik kognitív rehabilitáció?

A kognitív rehabilitáció nem egyszerűen memóriajátékokat vagy általános "agytornát" jelent.

Az egyéni felmérés alapján része lehet célzott figyelmi, memória- vagy feldolgozási tréning, kompenzációs stratégiák tanítása és hétköznapi feladatok gyakorlása. A cél nem csupán a teszteredmények javítása, hanem a biztonságosabb és önállóbb mindennapi működés.

A digitális tréningprogramok is hasznosak lehetnek, de nem minden "agytréning" javítja automatikusan a hétköznapi memóriát vagy önállóságot.

A mozgás és a kezelhető rontó tényezők szerepe

A rendszeres, egyénre szabott mozgás egyes kognitív funkciókra is kedvezően hathat. A terhelés adagolása azonban fontos, mert a túlzott kifáradás és a túlmelegedés átmenetileg ronthatja a teljesítményt.

Jelenleg nincs kifejezetten az SM kognitív tüneteire engedélyezett, megbízhatóan hatásos gyógyszer. Fontos ugyanakkor az alvászavar, depresszió, szorongás, fájdalom, gyógyszermellékhatás és más kezelhető rontó tényezők felismerése és rendezése.

Mikor fordulj szakemberhez?

Érdemes segítséget kérni, ha a változás zavarja a munkát, tanulást vagy önálló ügyintézést; problémát okoz a gyógyszerek kezelésében, a pénzügyekben, a közlekedésben vagy a vezetésben; a környezet számára is feltűnővé válik; illetve rövid idő alatt jelentősen romlik.

A hirtelen kialakuló zavartság nem tekinthető egyszerűen "SM-es brain fognak". Fertőzés, gyógyszerhatás, anyagcsere-eltérés, stroke vagy más akut állapot is állhat mögötte, ezért sürgős orvosi kivizsgálást igényelhet.

Ha továbbolvasnál a témában:

1. De Meo, E., Portaccio, E., Bonacchi, R., et al. (2025). An update on the treatment and management of cognitive dysfunction in patients with multiple sclerosis. Expert Review of Neurotherapeutics, 25(2), 227–243. https://doi.org/10.1080/14737175.2025.2450788

2. Wu, W., Francis, H., Lucien, A. et al. The Prevalence of Cognitive Impairment in Relapsing-Remitting Multiple Sclerosis: A Systematic Review and Meta-analysis. Neuropsychol Rev 35, 233–253 (2025). https://doi.org/10.1007/s11065-024-09640-8

3. Kalb, R., Beier, M., Benedict, R. H. B., et al. (2018). Recommendations for cognitive screening and management in multiple sclerosis care. Multiple Sclerosis Journal, 24(13), 1665–1680. https://doi.org/10.1177/1352458518803785

4. Langdon, D. W., Amato, M. P., Boringa, J., et al. (2012). Recommendations for a Brief International Cognitive Assessment for Multiple Sclerosis (BICAMS). Multiple Sclerosis Journal, 18(6), 891–898. https://doi.org/10.1177/1352458511431076

5. Goverover, Y., Costa, S. L., Mark, V. W., Chiaravalloti, N. D., & DeLuca, J. (2026). Evidence-based cognitive rehabilitation for persons with multiple sclerosis: An updated systematic review 2016 to 2024. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation. Advance online publication. https://doi.org/10.1016/j.apmr.2026.05.007

6. Li, G., You, Q., Hou, X. et al. The effect of exercise on cognitive function in people with multiple sclerosis: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. J Neurol 270, 2908–2923 (2023). https://doi.org/10.1007/s00415-023-11649-7