Lógó lábfej

amikor a lábfej nem emelkedik eléggé

A lógó lábfej - más néven lábfejcsüngés vagy foot drop - azt jelenti, hogy járás közben a lábfej és a lábujjak nem emelkednek el megfelelően a talajtól.

A csökkent lábfejemelés miatt a lábujjak beleakadhatnak a talajba, ami növeli a botlás és az elesés veszélyét. A járás emiatt lassabbá, bizonytalanabbá és fárasztóbbá válhat.

Ez nem önálló betegség, hanem egy mozgászavar, ami SM-ben is gyakran előfordul, de a pontos gyakoriságáról nincs egységes, megbízható adat.

De nem minden lógó lábfej az SM következménye!

Idegbecsípődés, idegsérülés, gerinceredetű probléma, sérülés és más neurológiai vagy mozgásszervi állapot is okozhat lábfejcsüngést.

Az újonnan jelentkező tünetet ezért nem érdemes automatikusan az SM-nek tulajdonítani. Különösen fontos a mielőbbi orvosi vizsgálat, ha a gyengeség hirtelen alakul ki, gyorsan romlik, vagy más új tünettel társul.

Lógó lábfejre utalhat, ha:

• a lábujjak vagy a cipő orra gyakran súrolják a talajt,
• a cipő orra feltűnően kopik,
• a láb kisebb egyenetlenségekbe is beleakad,
• járáskor a térdet a szokásosnál magasabbra kell emelni,
• a lábat oldalra lendítve próbálja valaki elkerülni a botlást,
• a lábfej a talajfogás után lecsapódik,
• hosszabb séta végére gyakoribbá válik a botlás.

A lógó lábfej nem feltétlenül jelentkezik minden lépésnél. Előfordulhat, hogy rövid járás során még megfelelő a lábfejemelés, de hosszabb távon, fatigue, meleg vagy nagyobb terhelés hatására romlik.

Miért alakulhat ki?

SM-ben az idegrendszeri eltérések miatt az izmok nem mindig kapják meg megfelelően a mozgáshoz szükséges utasítást.

A lábfejcsüngéshez hozzájárulhat:

• a lábfejet emelő izmok gyengesége,
• az izmok terhelés során jelentkező kifáradása,
• a lábszár izmainak merevsége vagy spaszticitása,
• a boka mozgásának beszűkülése,
• mozgások összehangolásának zavara,
• a csípő és a térd gyengesége,
• érzés- vagy egyensúlyzavar.

Ezek egyszerre is jelen lehetnek. Ezért a lógó lábfej kezelése nem mindig merül ki a lábfejemelő izmok erősítésében!

Mit lehet tenni?

️A gyógytorna célja nem feltétlenül a teljesen szabályos járás, hanem a botlások csökkentése, a biztonságosabb mozgás és a mindennapi aktivitás lehető legjobb megőrzése.

Az állapotfelmérés alapján a gyógytorna része lehet:

• a lábfejet emelő izmok célzott aktiválása és erősítése,
• a boka mozgathatóságának megőrzése vagy javítása,
• az izommerevség és a spaszticitás következményeinek kezelése,
• a csípő, a térd és a törzs erősítése,
• az egyensúly és az akadályátlépés gyakorlása,
• különböző helyzetekben végzett járástréning,
• a terhelés és a pihenés megfelelő adagolása.

Milyen lábfejemelő segédeszközök léteznek?

Rugalmas lábfejemelő pánt

Ez egy könnyű, textilből készült segédeszköz. A tépőzáras pántot a boka fölött, az alsó lábszáron rögzítik, és egy rugalmas rész kapcsolja össze a cipő fűzőjével vagy a lábfej körül viselt pánttal.

Járás közben enyhén felfelé húzza a cipőt és a lábfejet, így segítheti, hogy a lábujjak ne akadjanak bele a talajba.

Előnye, hogy könnyű, kevésbé feltűnő, és nem foglal sok helyet a cipőben. Elsősorban enyhébb vagy közepes lábfejcsüngésnél lehet megfelelő. A bokát azonban kevésbé stabilizálja, ezért jelentős gyengeség, boka-instabilitás, befelé forduló lábfej vagy erős spaszticitás esetén nem feltétlenül nyújt elegendő segítséget.

A legtöbb változat fűzős cipővel használható, de egyes típusokhoz külön, lábfejre rögzíthető kiegészítő is kapható.

Boka-láb ortézis - AFO

Az AFO a lábszárat, a bokát és a lábfejet is megtámasztja. Készülhet műanyagból, karbonból vagy más anyagból, és lehet merevebb vagy rugalmasabb kialakítású.

Segíthet a lábfej megemelésében, a biztonságosabb talajfogásban és szükség esetén a boka stabilizálásában is. Általában nagyobb segítséget ad, mint a rugalmas lábfejemelő pánt, viszont megfelelő cipőt igényel, és egyes típusok jobban korlátozzák a boka mozgását.

Nem minden AFO működik ugyanúgy. A megfelelő kialakítást az egyéni járásminta és a szükséges segítség alapján kell kiválasztani.

Funkcionális elektromos stimuláció - FES

A FES során a lábszárra helyezett elektródák járás közben, a megfelelő pillanatban elektromos ingert adnak. Ez összehúzódásra készteti a lábfejet emelő izmokat, és segíti a láb talajtól való elemelését.

Ez a fajta elektroterápia nem azonos a fájdalomcsillapításra használt TENS-kezeléssel.

A FES nem mindenkinél alkalmazható: szükséges, hogy az ingerlés megfelelő lábfejemelő mozgást váltson ki. A készüléket ki kell próbálni és személyre szabottan be kell állítani.

Melyik megoldás a jobb?

Nincs mindenki számára megfelelő, univerzálisan legjobb eszköz.

A választásnál számít:

• mennyire súlyos a lábfejcsüngés,
• stabil-e a boka,
• jelen van-e spaszticitás vagy mozgásbeszűkülés,
• romlik-e a lábfejemelés hosszabb járás során,
• milyen cipőt visel valaki,
• mennyire könnyen tudja felhelyezni és kezelni az eszközt,
• hol és mekkora távolságon szeretné használni.

A megfelelő választásban gyógytornász, rehabilitációs szakorvos és ortopédiai műszerész segíthet.

Mikor fordulj szakemberhez?

Érdemes segítséget kérni, ha a lábujjak rendszeresen beleakadnak a talajba, gyakoribbá válik a botlás, romlik a járásbiztonság, vagy a megszokott séta egyre nagyobb erőfeszítést igényel.

A már használt ortézist vagy FES-készüléket is időnként felül kell vizsgálni, mert az állapot és az eszközigény változhat.

A lógó lábfej nem mindig egyszerű izomgyengeség, és nem mindenkinél ugyanaz a megoldás segít. A megfelelő torna és segédeszköz biztonságosabbá és kevésbé fárasztóvá teheti a járást.

Tudtad, hogy a ReHaFizio videócsatornáján már külön lejátszási listája van a témába vágó videóknak? 

Ha továbbolvasnál a témában:

1. Byrnes-Blanco, L., Reed, K. B., Dubey, R. R., & Carey, S. L. (2023). A systematic literature review of ankle-foot orthosis and functional electrical stimulation foot-drop treatments for persons with multiple sclerosis. Prosthetics and Orthotics International, 47(4), 358–367. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36701192/

2. Cabrera, V. V., Fernández, L. F., Garcia Ortiz, et al. (2026). Functional electrical stimulation versus ankle-foot orthoses in adults with foot drop: A systematic review and meta-analysis. Journal of Musculoskeletal Surgery and Research. https://journalmsr.com/functional-electrical-stimulation-versus-ankle-foot-orthoses-in-adults-with-foot-drop-a-systematic-review-and-meta-analysis/

3. Smith, A. D., Prokopiusova, T., Jones, R., et al. (2021). Functional electrical stimulation for foot drop in people with multiple sclerosis: The relevance and importance of addressing quality of movement. Multiple Sclerosis Journal, 27(5), 653–660. https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/1352458520923958

4. van der Linden, M. L., Andreopoulou, G., Scopes, J., et al. (2018). Ankle kinematics and temporal gait characteristics over the duration of a 6-minute walk test in people with multiple sclerosis who experience foot drop. Rehabilitation Research and Practice, 2018, https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1155/2018/1260852