Ugyanazt jelenti a shub, a relapszus és a hirtelen állapotrosszabbodás?

Röviden: igen.

A magyar szóhasználatban a shub, a relapszus és a hirtelen állapotrosszabbodás ugyanannak a jelenségnek a megnevezései.

A definíció szerint iyenkor 

• új neurológiai tünet jelenik meg, vagy egy korábbi tünet egyértelműen rosszabbodik, 
• legalább 24 órán át fennáll,
• a tüneteket nem magyarázza más, például láz, fertőzés vagy más átmeneti állapot,
• és egy új relapszust általában akkor tekintünk külön eseménynek, ha az előző kezdetétől legalább 30 nap eltelt.

A shub nem feltétlenül egyik pillanatról a másikra alakul ki. Gyakran órák vagy néhány nap alatt bontakozik ki, majd napokig vagy hetekig fennállhat, és ezt követi valamilyen fokú javulás.

Ilyen lehet például:

• új látászavar,
• új végtaggyengeség,
• új érzészavar,
• új egyensúly- vagy koordinációs probléma,
• illetve egy korábbi neurológiai tünet egyértelmű, tartós rosszabbodása.

Akkor minden rosszabbodás shub?

Nem.

SM-ben a tünetek eleve tudnak ingadozni. Lehet jobb és rosszabb nap, és bizonyos körülmények átmenetileg sokkal látványosabbá tehetik a már meglévő tüneteket.

Ha például egy korábban ismert lábgyengeség melegben, lázasan vagy egy fertőzés alatt sokkal erősebbé válik, attól ez még nem feltétlenül jelent új gyulladásos eseményt.

Ezt nevezzük pszeudorelapszusnak, vagy pszeudoshubnak. (A pszeudo előtag jelentése ál, hamis, látszólagos)

Mi az a pszeudorelapszus?

Pszeudorelapszusban rendszerint korábbi tünetek erősödnek fel átmenetileg, miközben nincs új gyulladásos aktivitás a háttérben.

Gyakori kiváltó tényező lehet például a fertőzés, láz, meleg, fizikai terhelés, stressz vagy kimerültség. A testhőmérséklet emelkedésével összefüggő tünetfokozódást Uhthoff-jelenségnek nevezzük.

A lényeg az, hogy a tünetek általában a kiváltó ok rendeződésével enyhülnek.

Ha viszont a panaszok a fertőzés elmúlása vagy lehűlés után sem rendeződnek, esetleg szokatlanul erősek vagy új tünet jelentkezik, már valódi relapszus lehetőségét is mérlegelni kell.

És a "fellángolás"?

A fellángolás vagy angolul flare-up kevésbé pontos kifejezés.

Van, aki valódi relapszusra használja, más egyszerűen minden átmeneti tünetrosszabbodást így nevez. Emiatt szakmai szövegben könnyen félreérthető és félrevezető lehet. Én ezért a ReHaFizio felületein inkább különválasztom a fogalmakat:

• shub / relapszus / hirtelen állapotrosszabbodás = valódi relapszus
• pszeudorelapszus / pszeudoshub = átmeneti tünetfokozódás új gyulladás nélkül
• progresszió = lassabb, tartós funkcióromlás

A progresszió sem ugyanaz

A progresszió nem akut shub. Ilyenkor a funkció fokozatosan és tartósabban romlik, például egyre nehezebbé válik a járás, romlik az egyensúly vagy a kézfunkció anélkül, hogy egy jól körülhatárolható relapszus állna a háttérben.

Ez azért fontos különbség, mert relapszus és progresszió akár ugyanannál az embernél is előfordulhat, de két eltérő jelenségről van szó.

Mi számít kevésbé tipikusnak relapszus szempontjából?

Kevésbé jellemző valódi shubra, ha 

• a tünet csak percekig vagy néhány óráig tart, 
• egyértelműen meleghez vagy terheléshez kötődik, lázzal vagy fertőzéssel együtt jelentkezik, illetve
• a kiváltó tényező megszűnésével gyorsan visszaáll a megszokott állapot.

Van azonban egy fontos kivétel: az SM-ben előfordulhatnak paroxizmális (rohamokban jelentkező) tünetek is, amelyek egy-egy alkalommal csak másodpercekig vagy percekig tartanak, de sokszor ismétlődnek. Ilyen lehet például:

• a trigeminus neuralgia, 
• a Lhermitte-jel, 
• bizonyos tónusos spazmusok. 

Ezek első jelentkezése bizonyos esetekben új gyulladásos aktivitással is összefügghet, ezért a "24 órás szabályt" sem szabad mechanikusan alkalmazni minden helyzetre.

Minden shubot szteroiddal kezelnek?

Nem.

A szteroid elsősorban a relapszusból való felépülést gyorsíthatja, de nem minden enyhe relapszus igényel kezelést. A döntésnél az is számít, hogy az adott tünet mennyire befolyásolja a mindennapi működést.

Nem minden rosszabbodás shub!

Ezért nemcsak azt fontos észrevenni, hogy rosszabbul vagyunk, hanem azt is, hogyan, mióta és milyen körülmények között változtak meg a tüneteink.

Ha továbbolvasnál a témában:

1. NICE. Multiple sclerosis in adults: management – Recognising and managing relapses. NG220.  https://www.nice.org.uk/guidance/qs108/chapter/Quality-statement-5-Managing-relapses
2. Ramo-Tello C, Blanco Y, Brieva L, et al. Recommendations for the Diagnosis and Treatment of Multiple Sclerosis Relapses. J Pers Med. 2021 Dec 22;12(1):6. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35055321/
3. MS Trust. MS relapses and their management. https://mstrust.org.uk/information-support/ms-symptoms-diagnosis/ms-relapses-and-their-management
4. MS Trust. Is it an MS relapse, a pseudo relapse or a flare up? https://mstrust.org.uk/news/expert/it-ms-relapse-pseudo-relapse-or-flare