Miért nem működik az általános torna?


Mozgok én, mégsem javul semmi.
Nekem ez nem használ."

Sokan kerestetek már meg hasonló kételyekkel. Pedig a mozgás - megfelelően alkalmazva - bizonyítottan kedvező hatású sclerosis multiplexben is. Csakhogy nem mindegy, mikor, hogyan és mit gyakorlunk.


Ugyanaz a panasz nem feltétlenül ugyanazt a problémát jelenti

Sokszor hallom például, hogy:
  • "gyenge a lábam",
  • "bizonytalan a járásom",
  • "gyorsan elfáradok".

Ezek azonban nem diagnózisok, hanem panaszok.

A "gyenge a lábam" érzése mögött állhat például:

  • valódi izomerő-csökkenés,
  • az idegrendszeri vezérlés zavara,
  • koordinációs probléma,
  • egyensúlyi bizonytalanság,
  • fatigue,
  • fájdalom vagy más mozgásszervi tényező,
  • csökkent állóképesség,
  • illetve ezek kombinációja.

Kívülről tehát két ember problémája nagyon hasonlónak tűnhet, miközben egészen más megközelítést igényelnek.

És itt kezdődik a célzott mozgásterápia.

Ha nem arra a problémára hat a mozgásprogramunk, ami valóban korlátoz bennünket, könnyű arra jutni, hogy "nekem nem használ a torna".

Pedig sokszor nem maga a torna "rossz", csak nem azt gyakoroljuk, amire az adott funkció javításához szükség lenne.


Az idegrendszer nagyon konkrét dolgokat tanul

Ennek egyik fontos háttere a neuroplaszticitás, vagyis az idegrendszer tanulási és alkalmazkodóképessége.

Az idegrendszerünk nem általában véve "tanul meg jobban mozogni". Azt tanulja, amit rendszeresen gyakorolunk – adott mozgásmintát, adott feladatban és adott körülmények között.

Ezért fontos a specificitás.

  • Ha a járásunk bizonytalan, nem biztos, hogy önmagában a fekve végzett erősítő torna fogja megoldani a problémát.
  • Ha koordinációs zavarunk van, a kardioedzés javíthatja ugyan az állóképességet, de önmagában nem feltétlenül fejleszti azt a koordinációs képességet, amivel nehézségünk van.
  • Ha pedig a terhelhetőségünket fatigue korlátozza, nem biztos, hogy a "még több ismétlés" erőltetése visz előre.

Ettől ezek a gyakorlatok még egyáltalán nem rosszak. Csak lehet, hogy más célt szolgálnak, mint amit szeretnénk elérni.


Nem csak az számít, mit csinálunk

A neuroplasztikus tanulást többek között az segíti, ha:

  • a feladat kapcsolódik a javítani kívánt funkcióhoz,

  • megfelelő a nehézségi szint,

  • elegendő ismétlés történik,

  • megfelelően adagoljuk a terhelést,

  • és a kivitelezés minőségére is figyelünk.

Ha egy feladat annyira nehéz, hogy minden ismétlés során teljesen más stratégiákkal próbáljuk "valahogy megoldani", nem feltétlenül azt gyakoroljuk, amit eredetileg szerettünk volna.

Az ismétléssel ugyanis kevésbé hatékony mozgásstratégiák is rögzülhetnek.

Ez nem jelenti azt, hogy minden kompenzáció rossz. Neurológiai állapotokban bizonyos kompenzációk kifejezetten hasznosak lehetnek.

Éppen ezért a legfontosabb, hogy az adott stratégia segítse és ne akadályozza azt a funkciót, amit el szeretnénk érni.


Ezért nincs egyetlen "SM-torna"

Attól függően, mi okozza a nehézséget, a mozgásprogram része lehet például:

  • járásgyakorlás,

  • egyensúlyfejlesztés,

  • koordinációs tréning,

  • funkcionális feladatok gyakorlása,

  • célzott erősítés,

  • állóképességi edzés,

  • mobilizálás vagy nyújtás.

Nincs olyan módszer, ami általában véve "jó SM-re". Meg kell találni azt, amelyikre

neked, ebben az állapotban, az adott problémához és az adott célhoz van szükséged!



Mikor érdemes újragondolni a mozgásprogramot?

Érdemes felülvizsgálni, mit és hogyan gyakorlunk, ha például:

  • rendszeresen tornázunk, de az adott tevékenység nem válik könnyebbé,

  • ugyanaz a probléma újra és újra visszatér,

  • a gyakorlatok kivitelezése egyre nehezebb,

  • jelentősen fokozódik a fáradékonyság,

  • vagy az állapotunk közben megváltozott.

Különösen fontos segítséget kérni, ha nem egyértelmű, mi okozza a nehézséget, több tényező van jelen egyszerre, vagy romlást tapasztalunk.

Egy gyógytornász  jól felépített fizioterápiás vizsgálatának a célja éppen az, hogy ne csak a felszínen látható panaszt nézzük meg, hanem megpróbáljuk kideríteni, hogy mi korlátozza valójában a mozgást.

Nem feltétlenül az a megoldás, hogy többet tornázunk. A sikerhez jóval fontosabb, hogy pontosan tudjuk, mit és hogyan érdemes gyakorolnunk. 

Ha továbbolvasnál a témában:

1. Cardini R, Corrini C, Bertoni R, et al. Exploring the effectiveness of circuit training rehabilitation on balance, gait, and fatigue in multiple sclerosis: a systematic review and meta-analysis. Physiotherapy. 2024 Dec;125:101413. https://doi.org/10.1016/j.physio.2024.101413

2. Locatelli G, Stangel M, Rooks D, Boesch J, Pierrel E, Summermatter S. The therapeutic potential of exercise for improving mobility in multiple sclerosis. Front Physiol. 2024 Sep 13;15:1477431. https://doi.org/10.3389/fphys.2024.1477431

3. Pilutti LA, Donkers SJ. Exercise as a Therapeutic Intervention in Multiple Sclerosis. Mult Scler. 2024 Dec;30(5_suppl):30-35. https://doi.org/10.1177/13524585241301613

4. Du Y, Dong S, Zou W. Exploring the underlying mechanisms of exercise as therapy for multiple sclerosis: insights from preclinical studies. Front Cell Neurosci. 2024 Oct 16;18:1460262. https://doi.org/10.3389/fncel.2024.1460262

5. Sladeckova M, Kocica J, Vlckova E, et al. Exercise-based telerehabilitation for patients with multiple sclerosis using physical activity: a systematic review. J Rehabil Med. 2024 Nov 13;56:jrm40641. https://doi.org/10.2340/jrm.v56.40641