Spaszticitás

"Merev a lábam, mint egy betonoszlop."
"Mintha folyamatosan feszülne az izmom."
"Olyan nehezek a tagjaim, mintha ólomból lennének."

Ezek mögött állhat spaszticitás is, ami az SM egyik gyakori mozgásos tünete.
De nem minden feszes, merev vagy "görcsös" izom spasztikus!

Mi történik spaszticitásban?

A probléma elsősorban nem magában az izomban, hanem az idegrendszeri szabályozásában van.

Spaszticitásban az izom passzív nyújtása kórosan nagy, akaratlan izomaktivációt válthat ki. Jellemzően gyorsabb mozgatáskor gyakran még nagyobb ellenállást érzünk.

Az agyunk nemcsak az akaratlagos mozgásokat irányítja, hanem a gerincvelőben működő reflexeket is szabályozza, ezért SM-ben egyszerre sérülhet:

az akaratlagos mozgatás: ez gyengeséget okoz, és
a reflexek szabályozása: ami spaszticitáshoz vezet.

Ezért lehet ugyanaz a végtag egyszerre gyenge és spasztikus. A fokozott izomtónus ugyanis nem jelent nagyobb izomerőt.

Spaszticitás, spasmus, clonus – nem ugyanaz

Spaszticitás: amikor az izom nyújtása kórosan nagy, akaratlan izomaktivációt vált ki.
Spasmus: hirtelen kialakuló, akaratlan izomösszehúzódás vagy mozgás. Például a láb váratlanul kinyúlik és megmerevedik vagy éppen felhúzódik.
Clonus: ritmikus, ismétlődő izom-összehúzódások sorozata, amelyet gyakran az izom hirtelen nyújtása vált ki.

Ezek együtt is előfordulhatnak, de nem ugyanazt jelentik.

A spaszticitás nem mindig csak hátrány!

Jelentős izomgyengeség mellett a fokozott tónus néha hozzájárulhat az álláshoz, átüléshez vagy járáshoz. Ha ezt túlzottan csökkentjük, előtérbe kerülhet a háttérben lévő gyengeség, és a működés akár romolhat is.

Ezért sosem az a cél, hogy mindenáron minél lazábbá tegyük az izmokat. Hiszen nem mindegy mit akadályoz a spaszticitás, és mit szeretnénk a kezeléssel javítani.

Mit tehetsz a hétköznapokban?

1. Figyeld meg, mikor és hogyan jelentkezik! - a kezelőorvosodnak is segítség lehet, ha tünetnaplóban rögzíted:

melyik testrészt érinti,
mikor és milyen helyzetben jelentkezik,
milyen mozdulat váltja ki,
jár-e fájdalommal,
akadályozza-e a járást, átülést, öltözést vagy alvást,
mitől enyhül.

2. Hirtelen rosszabbodáskor keress kiváltó okot! - A spaszticitást vagy a spasmusokat fokozhatja például:

fertőzés,
telt vagy irritált hólyag,
székrekedés,
fájdalom,
bőrsérülés vagy nyomás,
szorító cipő, ortézis vagy ruházat,
rossz testhelyzet,
szélsőséges hőmérséklet,
kimerültség.

A hirtelen rosszabbodás tehát nem feltétlenül jelenti az SM romlását, és nem biztos, hogy több izomlazítóra van szükség. Jelentős vagy megmagyarázhatatlan változás esetén kérj orvosi segítséget!

3. Ne maradj sokáig ugyanabban a helyzetben!

A rendszeres helyzetváltoztatás és az ízületek fájdalommentes átmozgatása segíthet megőrizni a mozgathatóságot, valamint megelőzni az izmok és más lágyrészek rövidülését.

Ha biztonságosan kivitelezhető és korábban megtanultad, a megfelelő terhelésnek vagy állításnak is lehet szerepe.

4. Mozogj lassan, kontrolláltan!

A hirtelen, gyors mozgatás nagyobb reflexes izomválaszt válthat ki.
A lassú, ritmikus mozgások (például a törzsrotáció - hanyatt fekve a behajlított térdek óvatos jobbra-balra döntése, vagy ülve törzsfordìtások végzese) sokaknál átmenetileg mérsékelhetik a fokozott izomtónust, és megkönnyíthetik az utána következő mozgást.
A mozgás maradjon kényelmes tartományú, egyenletes és fájdalommentes.
Ne rugózz, ne rángasd a végtagjaidat, és ne próbáld erőből áttörni az ellenállást!

5. A nyújtás segítheti a komfortot és a mozgástartomány megőrzését, de önmagában nem oldja meg mindenkinél a spaszticitást.

Ha fájdalmat, erősebb spasmust vagy tartós rosszabbodást vált ki, ne erőltesd. A hozzátartozó által végzett passzív mozgatást is érdemes gyógytornásztól megtanulni.

6. Ne csak a "feszes" izommal foglalkozz! - A spaszticitás mellett gyakran gyengeség és romló mozgáskontroll is jelen van. Ezért a kezelés része lehet:

az aktív mozgás gyakorlása,
a használható izomerő fejlesztése,
a mozgástartomány megőrzése,
a felállás, átülés vagy járás gyakorlása,
az ülő- és fekvőhelyzet beállítása,
szükség esetén ortézis vagy más segédeszköz használata.

Hogy ezek közül kinek mire van szüksége, azt egyéni vizsgálat alapján lehet eldönteni.

7. Ne változtass önállóan a gyógyszereléseden!

Figyeld meg, mikor segít, és okoz-e álmosságot, szédülést vagy nagyobb gyengeséget. Az adagolásról és a bevétel időzítéséről az orvossal kell egyeztetni. A baclofent tartós szedés után nem szabad hirtelen elhagyni.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Érdemes neurológussal, rehabilitációs szakorvossal vagy a spaszticitás kezelésében jártas gyógytornásszal konzultálni, ha a merevség, a spasmus vagy más akaratlan izomaktivitás:

fájdalmat okoz,
rendszeresen felébreszt,
nehezíti a járást vagy az átülést,
akadályozza az öltözést, tisztálkodást vagy intim higiéniát,
bőrsérülést vagy kóros végtaghelyzetet okoz,
vagy hirtelen jelentősen fokozódik.

Nem minden feszesség spaszticitás és nem minden spaszticitást kell megszüntetni.
A cél mindig a komfortosabb, biztonságosabb és jobban használható mozgás.

Ha továbbolvasnál a témában:

1. Pandyan AD, Gregoric M, Barnes MP, et al. Spasticity: clinical perceptions, neurological realities and meaningful measurement. Disability and Rehabilitation. 2005;27(1–2):2–6. https://doi.org/10.1080/09638280400014576

2. Li S, Francisco GE, Rymer WZ. A new definition of poststroke spasticity and the interference of spasticity with motor recovery from acute to chronic stages. Neurorehabilitation and Neural Repair. 2021;35(7):601–610. https://doi.org/10.1177/15459683211011214

3. National Institute for Health and Care Excellence. Multiple sclerosis in adults: management. NICE guideline NG220. Published 22 June 2022; last updated 26 August 2026. https://www.nice.org.uk/guidance/ng220

4. Oreja-Guevara C, Montalbán X, de Andrés C, et al. Consensus document on spasticity in patients with multiple sclerosis. Revista de Neurología. 2013;57(8):359–373. https://doi.org/10.33588/rn.5708.2013374

5. Etoom M, Khraiwesh Y, Lena F, et al. Effectiveness of physiotherapy interventions on spasticity in people with multiple sclerosis: a systematic review and meta-analysis. American Journal of Physical Medicine & Rehabilitation. 2018;97(11):793–807. https://doi.org/10.1097/PHM.0000000000000970

6. Royal College of Physicians. Spasticity in adults: management using botulinum toxin. National guidelines. London: Royal College of Physicians; 2018. https://www.rcp.ac.uk/media/i1ijs0tm/spasticity-in-adults_final-version_march-2019.pdf