Ütős Ötös – I. Ne füstölögj!

A dohányzás mindenkinek árt, de ha valaki sclerosis multiplexszel él, a hatása bizonyítottan sokkal súlyosabb. Nekünk a füst nem "csak" káros, hanem aktív kiváltó tényezője lehet az SM fellángolásainak és az állapotunk gyorsabb romlásának.

Nagy esetszámú, hosszútávú nyomonkövetéses tudományos vizsgálatokkal egyértelműen igazolták azt, ami korábban csak gyakorlati tapasztalat volt. A dohányzás – illetve bármilyen égéstermék belélegzése, ideértve az IQOS-t, a vízipipát, a marihuánás cigarettát, a passzív dohányzást és a füstös környezetet is:

1. Gyorsítja a betegség romlását.

Korábban, akár 1,5-2-szer gyorsabban alakulhat ki maradandó mozgáskorlátozottság, és a relapszáló-remittáló SM hamarabb válhat progresszív, folyamatosan romló kórformává.

2. Nagyobb idegrendszeri károsodást okoz.

MR-vizsgálatokkal igazolták, hogy a dohányzó SM-esek agyában több és kiterjedtebb károsodás látható, valamint gyorsabb az agysorvadás folyamata, mint a nem dohányzóknál.

3. Gyakoribbá és súlyosabbá teszi a relapszusokat.

A dohányzó SM-mel élők akár 2,7-szer nagyobb eséllyel tapasztalnak fellángolást és fokozott betegségaktivitást. Emellett lassabb a relapszusok utáni felépülés, és nagyobb funkcionális károsodás maradhat vissza.

4. Rontja a betegségmódosító terápiák hatékonyságát.

A dohányzás csökkentheti az SM féken tartására alkalmazott gyógyszerek hatását.

Miért ilyen káros?

Az égéstermékek belélegzése sejtszintű gyulladást indít el a szervezetben.

Ez SM esetén nem mellékes tényező, hanem a konkrét kiváltója lehet a betegségaktivitás fokozódásának.

A sclerosis multiplex egy autoimmun betegség, a szervezetünk eleve hajlamos a túlzott immunválaszra. A füst által kiváltott gyulladás a betegségünk katalizátoraként működik – olaj a tűzre – és felerősíti az idegrendszerünk elleni autoimmun támadást.

A jó hír: a leszokás számít.

Kutatások szerint azoknál az SM-betegeknél, akik abbahagyják a dohányzást, a betegség romlása lassul, és a maradandó rokkantság kockázata idővel közelít a nem dohányzókéhoz.

Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy SM mellett a dohányzás nem "csak" egészségtelen szokás, hanem biológiai kockázat: minden belélegzett füst egy újabb gyulladásos trigger az idegrendszer számára.

A dohányzásról való leszokás az egyik legkomolyabb, azonnal ható lépés, amellyel tehetünk a saját állapotunkért.

A döntés a tied. Meghozni nehéz, de a hatása valódi.

Néhány izgalmas szakirodalom, ha elmélyednél a témában:

Johansson, E., Olsson, T., Alfredsson, L., & Hedström, A. K. (2025). Smoking and obesity interact to adversely affect disease progression and cognitive performance in multiple sclerosis. European Journal of Neurology, 32(2), e70058. https://doi.org/10.1111/ene.70058

Manouchehrinia, A., Tench, C. R., Maxted, J., Bibani, R. H., Britton, J., & Constantinescu, C. S. (2013). Tobacco smoking and disability progression in multiple sclerosis: United Kingdom cohort study. JAMA Neurology, 70(12), 1572–1578. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23757766/

Polick, C. S., Rubenstein, D., et al. (2024). Addressing smoking in persons with multiple sclerosis: State of the science and need for a targeted intervention. Nicotine & Tobacco Research, 26(2), 250–258. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC12104508/

Rosso, M., & Chitnis, T. (2020). Association between cigarette smoking and multiple sclerosis: A review. JAMA Neurology, 77(2), 245–253. https://doi.org/10.1001/jamaneurol.2019.4271

Tanasescu, R., Tench, C. R., Constantinescu, C. S., et al. (2018). Smoking cessation and disability progression in multiple sclerosis. Nicotine & Tobacco Research, 20(5), 589–594. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28402456/

Wu, J., Olsson, T., Hillert, J., Alfredsson, L., & Hedström, A. K. (2023). Influence of oral tobacco versus smoking on multiple sclerosis disease activity and progression. Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry, 94(8 ), 589–596. https://doi.org/10.1136/jnnp-2022-330848