Ütős Ötös - II. Táplálkozz egészségesen és okosan!

Az utóbbi időben sokat hallani a bél-agy tengelyről és a mikrobiomról – a beleinkben, a szánkban és a bőrünkön élő baktériumok, gombák, vírusok és archeák összességéről. Az ezekre a területekre fókuszáló kutatások eredményei még inkább igazolják a régi mondást: "Az vagy, amit megeszel."

Ha sclerosis multiplexszel élsz, akkor inkább előbb, mint utóbb, de biztosan találkozol különféle, gyakran egymásnak ellentmondó étrendi ajánlásokkal - mediterrán étrend, Wahls-protokoll, Swank-diéta, AIP, ketogén étrend, Best Bet diéta, hogy csak a leggyakrabban felmerülőket említsem.

Az elmúlt másfél évtizedben több tudományos vizsgálat is folyt a különféle étrendek SM-mel élő emberekre gyakorolt hatásáról. Minden nagyobb áttekintő tanulmány egyértelműen kimondja, hogy nincs olyan diéta, ami bizonyíthatóan meggyógyítaná az SM-et, vagy megállítaná az azzal járó állapotromlást. Viszont vannak olyan étrendi mintázatok, amelyek kedvezően hathatnak bizonyos tünetekre, különösen a fatigue-ra - azaz a krónikus fáradtságra -, a közérzetre, az életminőségre, vagy az anyagcsere- és gyulladásos paraméterekre. De fontos kiemelnem, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok nem elég erősek ahhoz, hogy egyetlen irányelvet ajánljanak rutinszerűen minden SM-mel élőnek.

Az alábbiakban röviden összefoglalom az egyes irányvonalak sajátosságait és az eredményességükre vonatkozó tudományos kutatási eredményeket:

1. A mediterrán étrend a hatásairól és hatékonyságáról áll rendelkezésünkre a legtöbb és legösszecsengőbb tudományos bizonyíték. Így nem véletlen, hogy a tudományos világ jelenleg ezt tartja a leginkább támogathatónak, mint egészséges, gyulladást csökkentő táplálkozási mintát. Az étrend alapja a sok zöldség és gyümölcs, továbbá a hal, az olívaolaj és a teljes értékű gabonák fogyasztása és előnyben részesítése az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel szemben.

Az étrendet követőknél jobb életminőséget, alacsonyabb fatigue-szintet, és a szervezetükben enyhébb gyulladásos paramétereket találtak, szemben azokkal, akik nem követik a mediterrán étrendet.

A tudományos világ konszenzusa megegyezik a gyakorlati tapasztalatokkal, miszerint ez az életmód biztonságosan és hosszú távon fenntarthatóan követhető a legtöbb ember számára.

2. A Wahls-protokoll a mitokondriumok – a sejtjeink erőművei - működésének a támogatására és a tápanyagsűrűségre helyezi a legnagyobb hangsúlyt. A többszintű étrend középpontjában a mikrotápanyagok állnak. Ennek a paleo jelegű étrendnek az alapja a nagy mennyiségű zöldség fogyasztása mellett különböző ételcsoportok kizárása - glutén, tej, hüvelyesek stb.

A nem túl nagy esetszámú, de kontrollált klinikai vizsgálatokkal a fatigue-ra és az életminőségre gyakorolt pozitív hatását tudták kimutatni, de nem tudták bizonyítani, hogy lassítaná a betegség progresszióját, az állapotromlást.

Szakértők szerint motivált, stabil állapotú RRSM páciensek számára jó hatású lehet, progresszív formákban azonban a hatásosságra vonatkozó bizonyítékok különösen hiányosak, és a megterhelés kockázata nagyobb lehet. 

3. A Swank-diéta az egyik legrégebbi SM-étrend. A nagyon alacsony telített zsírtartalmú táplálkozásra helyezi a hangsúlyt – kerüli a zsíros húsokat, a vajat, a tejszínt – és emellett előnyben részesíti a zöldség-, a gyümölcs- és a halfogyasztást. 

Ez egy kevésbé szélsőséges, jól érthető, egyszerűbben követhető étrend, de csak minimális modern tudományos bizonyíték áll rendelkezésünkre a hatékonyságáról.

4. A ketogén étrend és az ahhoz hasonló, kifejezetten alacsony szénhidráttartalmú táplálkozási minták kisebb tanulmányok szerint csökkentik a gyulladásos markereket a szervezetben, azonban ezek a változások nem azonosak a betegségünk lefolyásának befolyásolásával. 

A szélsőséges tápanyagbevitel miatt nem javasolt orvosi felügyelet nélkül a hosszú távú követése.

5. Az AIP (autoimmun protokoll) és a Best Bet diéta célkitűzése a szervezetünkben fennálló gyulladások csökkentése különféle élelmiszercsoportok étrendből való kivonásával, és ezen keresztül az immunrendszer túlzott aktivitásának a mérséklése.

A hatékonyságukról nagyon kevés és igen gyenge bizonyítóerejű vizsgálati eredmény áll a rendelkezésünkre, bár a személyes beszámolók alapján egyéni javulások előfordulnak.

Szakértők szerint a különféle, megvonásos étrendek követése számos kockázatot rejt magában. Magukban hordozzák az alultápláltság, a fokozott stressz és az evészavar kockázatát is. Előrehaladott SM-ben kifejezetten megterhelő lehet a szervezet számára.

A táplálékkiegészítők szerepe és hangsúlya is eltér a különböző étrendi ajánlásokban, amire terjedelmi okokból ebben az írásomban nem térek ki. Egyedül a D-vitamin egyértelműen bizonyított fontosságát szeretném kihangsúlyozni - sclerosis multiplexszel élve kiemelten fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű pótlása.

A tudomány jelenlegi állása szerint, sclerosis multiplexszel élve nem a "csodadiéták", hanem a fenntartható, tápanyagdús, gyulladást mérséklő étrend kialakítása és követése adhat valódi segítséget – a gyógyszeres és rehabilitációs kezelés kiegészítéseként. Fontos tudni, nincs olyan tanulmány, amely ne hangsúlyozná ki a táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás szerepét is az állapotunk lehető legjobb szinten tartásában! Nem véltelen, hogy az Ütős Ötös 3. pontja is arról szól.

Néhány érdekes olvasmány a téma iránt mélyebben érdeklődőknek:

1. Grosu, C., Ignat, E. B., Alexa, D., Ciubotaru, A., Leon, M. M., Maștaleru, A., Popescu, G., Cumpăt, C. M., Cucu, L.-E., Smihor, M. I., & Trofin, D. (2025). The Role of Nutrition and Physical Activity in Modulating Disease Progression and Quality of Life in Multiple Sclerosis. Nutrients, 17(16), 2713. https://doi.org/10.3390/nu17162713

2. Abbasi, H.; Shakouri, F.; Mosaddeghi-Heris, R.; Gholipour-Khalili, E.; Jahanshahlou, F.; Sanaie, S.; Naseri, A.; Talebi, M. Mediterranean-like diets in multiple sclerosis: A systematic review. Rev. Neurol. 2024, 180, 1021–1030. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/39492055/

3. Wahls TL, Titcomb TJ, Bisht B, et al. Impact of the Swank and Wahls elimination dietary interventions on fatigue and quality of life in relapsing-remitting multiple sclerosis: The WAVES randomized parallel-arm clinical trial. Multiple Sclerosis Journal – Experimental, Translational and Clinical. 2021;7(3). https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34377527/

4. Solsona, Eduard Martinez et al. (2024) Associations between diet and disease progression and symptomatology in multiple sclerosis: A systematic review of observational studies. Multiple Sclerosis and Related Disorders, Volume 87, 105636  https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38678968/