Milyen vizsgálatok és kontrollok szükségesek a kezelés előtt és közben?

A kezeléshez kapcsolódó vizsgálatoknak két fő céljuk van: ellenőrizni a terápia biztonságos alkalmazhatóságát, és követni az SM alakulását. A szükséges vizsgálatok köre az adott készítménytől, a korábbi kezelésektől és az egyéni egészségi állapottól függ.

Mi történik a kezelés előtt?

A kezelésindítás része az előzmények, a társbetegségek, a rendszeresen szedett gyógyszerek és a korábbi mellékhatások áttekintése. A neurológiai vizsgálat és az MRI-leletek segítenek rögzíteni a kiinduló állapotot, amelyhez a későbbi eredmények hasonlíthatók.

Az alkalmazott terápiától függően szükség lehet például:

Vérképre: többek között a fehérvérsejtek és a nyiroksejtek számának ellenőrzésére.
Máj- és veseműködést jelző laborvizsgálatokra, esetenként vizeletvizsgálatra.
Fertőzések szűrésére: például hepatitis B vagy C, HIV, illetve tuberkulózis irányában. Bizonyos kezeléseknél a bárányhimlő elleni védettséget is ellenőrzik.

Ezek közül nem minden vizsgálat szükséges minden esetben. A fertőzésszűrés azért is fontos lehet, mert egy korábban lezajlott vagy tünetmentesen fennálló fertőzés egyes immunrendszert befolyásoló kezelések mellett újra aktiválódhat.

A kezelés előtt az oltási előzmények áttekintése is indokolt. Egyes védőoltásokat célszerű még a gyógyszer elindítása előtt beadni. Bizonyos készítményeknél a terhesség kizárására is szükség van.

Miért kérhetnek további vizsgálatokat?

Az egyes hatóanyagok eltérő kockázataihoz különböző ellenőrzések tartoznak. Néhány példa:

CD20-ellenes kezelések: fontos az immunrendszer állapotának felmérése - a vérkép mellett az ellenanyagszintek, vagyis az immunglobulinok ellenőrzése is szerepet kaphat. Ocrelizumab előtt hepatitis B-szűrés szükséges.
Natalizumab: a JC-vírus elleni ellenanyagok vizsgálata és az MRI-ellenőrzés a PML nevű súlyos agyi fertőzés kockázatának felmérését, illetve korai felismerését szolgálja.
Egyes S1P-receptor-modulátorok: EKG-ra, szemészeti vizsgálatra és bizonyos esetekben az első adag utáni szívritmus-megfigyelésre is szükség lehet. Siponimod előtt a hatóanyag lebontását befolyásoló genetikai jellemzőt is vizsgálják - ez az alkalmazhatóság és az adag megválasztását segíti.
Tolebrutinib: a májkárosodás kockázata miatt szoros laboratóriumi ellenőrzés szükséges. Az előírás szerint a kezelés első 12 hetében hetente ellenőrzik a májértékeket, később ritkulnak a vizsgálatok.

A szükséges vizsgálatok listáját és időzítését mindig a konkrét terápia aktuális előírása és a személyes körülmények alapján határozzák meg.

Mit ellenőriznek a kezelés közben?

A biztonsági kontrollok során azt vizsgálják, jelentkezik-e olyan eltérés, ami beavatkozást igényel. Ilyen lehet például a vérsejtek számának túlzott csökkenése vagy a májértékek emelkedése. Ezek kezdetben panasz nélkül is kialakulhatnak, ezért a jó közérzet mellett is fontosak az előírt vizsgálatok.

A kezelés hatásának követése a relapszusok, a neurológiai állapot és az MRI-eredmények együttes értékelésére épül. A járás, a kézhasználat vagy a gondolkodási teljesítmény változásának felmérése szintén része lehet a kontrollnak.

A kezelés megkezdése után új összehasonlítási alapként szolgáló MRI is készülhet, mert a gyógyszer hatásának kialakulásához idő kell. A további MRI-k és neurológiai vizsgálatok gyakoriságát a betegség aktivitásához és a kezeléshez igazítják.

Az eredményt az adott terápia, a korábbi leletek és az aktuális panaszok ismeretében értékelik. Szükség lehet ismételt vagy kiegészítő vizsgálatra, szorosabb követésre, esetenként a kezelés átmeneti felfüggesztésére vagy módosítására.

Mi történik, ha eltérés mutatkozik?

Egy eltérő laboreredmény jelentőségét az eltérés mértéke, tartóssága és összefüggései határozzák meg. Az alkalmazott terápiára vonatkozó előírások azt is meghatározhatják, mikor szükséges beavatkozni.

Meddig szükségesek a kontrollok?

Az ellenőrzések nem feltétlenül érnek véget az utolsó gyógyszeradaggal. Egyes kezelések immunrendszeri hatása, illetve bizonyos mellékhatások kockázata hosszabb ideig fennmaradhat.

Alemtuzumab után például az utolsó kezelést követően legalább 48 hónapig rendszeres vér- és vizeletvizsgálat, valamint pajzsmirigy-ellenőrzés szükséges.

A követhetőséghez érdemes előre tisztázni, mikor milyen vizsgálat esedékes, ki gondoskodik a beutalóról, ki értékeli az eredményt, és hogyan lehet jelezni a két kontroll között felmerülő panaszokat. Az ellenőrzések megszervezése a kezelés biztonságos alkalmazásának része.

Szerző: Réfy Hanna – gyógytornász, okleveles fizioterapeuta, perinatális szaktanácsadó
Készült: 2026. október

Források:

European Medicines Agency. Hatósági adatlapok és termékinformációk. https://www.ema.europa.eu/en/homepage
Wattjes, M. P., et al. (2021). 2021 MAGNIMS CMSC NAIMS consensus recommendations on the use of MRI in patients with multiple sclerosis. The Lancet Neurology. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34139157/
Shipley J és mtsai. (2025). Consensus recommendations on multiple sclerosis management in Australia and New Zealand: part 1. Medical Journal of Australia, 222(7):356–364. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.5694/mja2.52578