Zsibbadás és egyéb érzészavarok

Az érzészavarok az SM leggyakoribb tünetei közé tartoznak – első tünetként is az esetek kb. 21–55%-ában jelentkeznek.

Van, aki azt érzi, mintha "elaludta volna" valamelyik végtagját, más hangyamászást, szurkálást, égő vagy elektromos érzést tapasztal. Megint mások nem elsősorban furcsa érzésekről számolnak be, hanem arról, hogy kevésbé érzik a talajt, bizonytalanabbá válik a lábuk helyzete, vagy tompábban érzékelik az érintést.

Az érzészavar tehát nem egyetlen tünet. Attól függően, hogy az érzőinformáció továbbítása és feldolgozása hogyan változik meg, érezhetünk kevesebbet, többet vagy egyszerűen mást, mint amit az adott inger indokolna.

Mit jelent valójában a "zsibbadás"?

A hétköznapi nyelvben a zsibbadás szóval sokféle jelenséget írunk le. Mondhatjuk azt, hogy "zsibbad" a kezünk akkor is, amikor kevésbé érezzük, és akkor is, amikor bizsereg, hangyamászás-szerű vagy szurkáló érzés jelentkezik benne.

Neurológiai szempontból ezek nem egészen ugyanazok.

Amikor kevesebbet érzünk

Az érzéscsökkenés (hypaesthesia) azt jelenti, hogy egy valóban jelen lévő ingert gyengébben érzékelünk. Teljes érzéskiesés (anaesthesia) esetén az adott ingert egyáltalán nem érzékeljük.

Az érzőrendszeren belül ráadásul többféle érzékelési mód – úgynevezett szenzoros modalitás – különíthető el. Megváltozhat például:

a könnyű érintés érzékelése,
a fájdalomérzés,
a hideg és meleg érzékelése,
a vibrációérzés,
valamint a testrészek helyzetének és mozgásának érzékelése.

Ezek nem feltétlenül egyformán érintettek. Valaki például jól érezheti, ha megérintik a lábát, miközben a vibráció- vagy helyzetérzékelése már pontatlanabb. SM-ben többféle szomatoszenzoros modalitás zavara kimutatható, és ezek az eltérések az alsó végtagon különösen gyakoriak lehetnek.

Amikor olyasmit érzünk, amihez nincs megfelelő külső inger

Az SM-ben jelentkező érzészavarok másik nagy csoportját a kóros érzetek alkotják.

Ilyen lehet például:

a bizsergés vagy hangyamászás,
a tűszúrásszerű érzés,
az égés,
az elektromos vagy áramütésszerű érzés,
a viszketés,
a szorító vagy feszítő érzés,
vagy akár az az érzés, mintha a bőr nedves lenne vagy víz folyna rajta.

Az ilyen spontán, kóros, de nem feltétlenül kellemetlen érzést paraesthesiának nevezik. Ha a megváltozott érzés kifejezetten kellemetlen, dysaesthesiáról beszélünk.

És van még egy fontos jelenség: az allodynia, amikor egy normálisan nem fájdalmas inger – például a ruha vagy a takaró érintése – fájdalmat vált ki.

Ezeket azért érdemes elkülöníteni, mert nem ugyanaz történik akkor, amikor nem érezzük megfelelően az ingert, és akkor, amikor az idegrendszer az ingert torzultan, kellemetlenül vagy fájdalmasan dolgozza fel.

Miért alakulhat ki érzészavar SM-ben?

Az érzékeléshez nem elég, hogy a bőrben, izmokban és ízületekben található érző receptorok megfelelően működjenek.

Az innen érkező információknak az idegrendszeri pályákon keresztül el kell jutniuk az agyba, ahol azok feldolgozása és értelmezése történik.

Sclerosis multiplexben az agy vagy a gerincvelő érzőpályáinak demyelinizációs és egyéb károsodása megzavarhatja az idegi információ továbbítását. A jel gyengébbé, késleltetetté vagy torzulttá válhat, illetve megfelelő külső inger nélkül is kialakulhat kóros érzés.

Ezért például a zsibbadó láb nem feltétlenül azt jelenti, hogy magában a lábban van a probléma. A tünet hátterében az agyban vagy a gerincvelőben található idegpálya érintettsége is állhat.

Nem csak a bőr érzékelése számít: a propriocepció

A mozgás szempontjából különösen fontos a propriocepció, vagyis a testhelyzet- és mozgásérzékelés. Ennek köszönhetően csukott szemmel is tudjuk például, hogy milyen helyzetben van a lábunk, mennyire hajlított a térdünk vagy merre mozdul a bokánk.

Ha ez az információ pontatlanná válik, az nem feltétlenül klasszikus "zsibbadásként" jelentkezik. Inkább azt tapasztalhatjuk, hogy:

nehezebb pontosan érzékelni, hol van a láb,
bizonytalanabb a talajfogás,
a lépést tudatosabban kell ellenőrizni,
nehezebb sötétben vagy vizuális kontroll nélkül egyensúlyozni,
vagy egyszerűen úgy érezzük, hogy kevésbé tudjuk "érezni" és kontrollálni a mozgást.

SM-ben a propriocepció zavara gyakori lehet, és a jobb proprioceptív működés általában jobb fizikai funkcióval jár együtt. Fontos azonban, hogy ez összefüggés, és önmagában nem jelenti azt, hogy minden mozgásprobléma elsődleges oka a propriocepció zavara.

Miért befolyásolhatja az érzészavar a mozgást?

A mozgáshoz nemcsak megfelelő izomerőre van szükség.

Az idegrendszer folyamatosan használja a látásból, a vesztibuláris (egyensúlyi) rendszerből és a test érző receptoraiból érkező információkat ahhoz, hogy szabályozza a testhelyzetet és korrigálja a mozgást.

Ha például kevésbé pontos a talpról, a bokából vagy az alsó végtagból érkező érzőinformáció, az hozzájárulhat:

az állás bizonytalanságához,
az egyensúly romlásához,
a járásbiztonság csökkenéséhez,
a lépések pontatlanságához,
valamint az egyenetlen vagy változó felszínhez való alkalmazkodás nehézségéhez.

Ezért előfordulhat, hogy valaki nem elsősorban gyengeséget érez, mégis bizonytalanabbá válik a járása.

A rehabilitáció szempontjából pedig nagyon nem mindegy, hogy a mozgásprobléma hátterében elsősorban izomgyengeség, koordinációs zavar, spaszticitás, érzőinformáció-hiány vagy ezek kombinációja áll.

Az érzéscsökkenés biztonsági kérdés is

Az érzéscsökkenés nemcsak furcsa vagy kellemetlen tünet.

Ha például a fájdalom- vagy hőérzés csökkent, előfordulhat, hogy később vesszük észre:

a túl forró vizet vagy melegítőeszközt,
egy sérülést vagy horzsolást,
a cipő okozta nyomást,
egy hólyagot,
vagy egy testrész tartós nyomásnak, dörzsölésnek való kitettségét.

Kifejezett érzéscsökkenés esetén ezért különösen fontos az érintett bőrterület rendszeres ellenőrzése, valamint a cipő, a hőhatások és más sérülésforrások tudatos kontrollja.

Lehet-e "kitornázni" a zsibbadást?

Erre nincs egyszerű igen vagy nem válasz – a rehabilitációban azt kell meghatározni, mit szeretnénk javítani.

Más célt jelent:

magának az érzésküszöbnek a változtatása,
különböző ingerek pontosabb megkülönböztetése,
a testhelyzet pontosabb érzékelése,
az érzőinformáció jobb felhasználása mozgás közben,
az egyensúly javítása,
a kézfunkció fejlesztése,
vagy a járás biztonságosabbá tétele.

Ez azért fontos, mert a funkció akkor is javulhat, ha maga a zsibbadás nem szűnik meg.

Egy kisebb SM-vizsgálatban a szenzoros tréning után javult a kéz ügyessége, miközben maga az érzékelés nem változott jelentősen. Vagyis a rehabilitáció akkor is lehet eredményes, ha maga a zsibbadás nem múlik el.

SM-ben a szenzoros információk integrációjára épülő egyensúlytréninggel is születtek kedvező eredmények, és a korszerűbb összefoglalók alapján az egyensúlytréning összességében javíthatja bizonyos egyensúlyi és mobilitási végpontokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyakorlatok magát az idegrendszeri érzéskiesést szükségszerűen megszüntetik.

És mi a helyzet a deszenzitizálással?

A deszenzitizálás a túlérzékenység fokozatos csökkentése.

A deszenzitizálás akkor jöhet szóba, ha az érintés, a ruha vagy más hétköznapi inger szokatlanul kellemetlen vagy fájdalmas. Ilyen lehet például, ha:

a ruha vagy a takaró érintése zavaró vagy fájdalmas,
bizonyos textúrákat nehéz elviselni,
enyhe érintés is fájdalmat okoz,
vagy egyes érzetek kifejezetten kellemetlenné válnak.

A deszenzitizáció során az érintett területet fokozatosan és kontrolláltan teszik ki különböző érzőingereknek. Alkalmazhatunk például eltérő textúrákat, érintést, nyomást, dörzsölést, kopogtatást vagy vibrációt, a jól tolerálható ingerektől fokozatosan haladva a nehezebben tolerálhatók felé.

A cél nem az, hogy "elnyomjuk" az érzést, hanem hogy az egyébként ártalmatlan inger kevésbé váltson ki túlzottan kellemetlen vagy fájdalmas reakciót.

A deszenzitizációt elsősorban más állapotok – például perifériás ideg- és kézsérülések, hegek vagy egyes krónikus fájdalomállapotok – kapcsán vizsgálták és alkalmazzák. Kifejezetten sclerosis multiplexre vonatkozó bizonyíték kevés áll rendelkezésre. Ezért SM-ben nem tekinthető minden túlérzékenység standard, bizonyított kezelésének. Egyéni tünetek alapján, megfelelő szakmai mérlegelés mellett lehet releváns rehabilitációs lehetőség.

Amikor az érzészavar fájdalmassá válik

Az égő, szúró, elektromos vagy más kellemetlen érzések egy része neuropátiás fájdalommá válhat. De nem minden paraesthesia fájdalom, és nem minden fájdalom neuropátiás eredetű.

Egy különleges érzészavar: a Lhermitte-jel

SM-ben is előfordulhat az úgynevezett Lhermitte-jel. Ilyenkor a nyak előrehajtásakor rövid, elektromos vagy áramütésszerű érzés fut végig a gerinc mentén, esetenként a karokba vagy a lábakba is kisugározhat.

A jelenség kapcsolatban állhat a nyaki gerincvelő érzőpályáinak érintettségével. Nem kizárólag SM-ben fordul elő, ezért önmagában nem bizonyítja a betegséget.

Miért lehet rosszabb néha ugyanaz a zsibbadás?

Nem minden tünetrosszabbodás jelent új idegrendszeri károsodást vagy relapszust.

SM-ben a korábban már meglévő tünetek átmenetileg felerősödhetnek például meleg hatására vagy a testhőmérséklet emelkedésekor - lehűlés után a tünetek jellemzően visszatérnek a korábbi szintre. Ezt nevezzük Uhthoff-jelenségnek.

Nem minden zsibbadás az SM miatt van

Attól, hogy valaki sclerosis multiplexszel él, egy új érzészavarnak nem automatikusan az SM az oka.

Zsibbadást vagy bizsergést okozhat például:

egy perifériás ideg nyomódása, például carpalis alagút szindróma,
nyaki vagy ágyéki gerinceredetű ideggyöki érintettség,
perifériás neuropathia,
B12-vitamin-hiány,
pajzsmirigyműködési zavar,
diabetes,
vesebetegség,
túlzott alkoholfogyasztás,
illetve más neurológiai vagy belgyógyászati állapot.

Főként a "zokni-kesztyű" jellegű érzészavarnál kifejezetten javasolt többek között a B12-hiány, pajzsmirigybetegség, vesefunkció, vércukor és alkoholfogyasztás vizsgálatának mérlegelése.

Egy új érzészavarnál érdemes megfigyelni:

pontosan hol jelentkezik,
mekkora területet érint,
egyik vagy mindkét oldalon fennáll-e,
hirtelen vagy fokozatosan kezdődött,
folyamatos vagy időszakos-e,
mi váltja ki vagy rontja,
és társul-e hozzá más új neurológiai tünet.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Új, tartós vagy egyértelműen rosszabbodó érzészavart érdemes jelezni a kezelőorvosnak, különösen akkor, ha nagyobb testterületet érint, vagy más neurológiai tünettel, illetve a funkció romlásával jár együtt.

Vannak azonban olyan érzészavarok, amelyekkel nem érdemes az SM-gondozás következő időpontjáig várni.

Sürgős kivizsgálás szükséges:

hirtelen kialakuló féloldali zsibbadásnál, különösen, ha gyengeség, arcferdülés, beszédzavar vagy más hirtelen neurológiai tünet társul hozzá;
órák vagy napok alatt gyorsan fokozódó, kétoldali zsibbadásnál, ha gyengeség vagy egyensúlyzavar is jelentkezik;
új gáttáji érzéskiesésnél, különösen új vizelet-, széklet- vagy szexuális működési zavarral és derékból a lábba sugárzó fájdalommal együtt.

Ezeknek más, akár sürgős ellátást igénylő neurológiai okai is lehetnek, ezért nem szabad automatikusan az SM számlájára írni őket.

Szerző, szakmai szerkesztő: Réfy Hanna, gyógytornász, okleveles fizioterapeuta MSc • 2026. október 1.

Ha továbbolvasnál a témában:

National Institute for Health and Care Excellence (NICE). Multiple sclerosis in adults: management. NG220. Published 2022. https://www.nice.org.uk/guidance/ng220
National Institute for Health and Care Excellence (NICE). Suspected neurological conditions: recognition and referral. NG127. Published 2019, updated 2023. https://www.nice.org.uk/guidance/ng127
Kalron A, Greenberg-Abrahami M, Gelav S, Achiron A. Effects of a new sensory re-education training tool on hand sensibility and manual dexterity in people with multiple sclerosis. NeuroRehabilitation. 2013;32(4):943–948. doi:10.3233/NRE-130917. https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.3233/NRE-130917
Jamali A, Sadeghi-Demneh E, Fereshtenajad N, Hillier S. Somatosensory impairment and its association with balance limitation in people with multiple sclerosis. Gait Posture. 2017 Sep;57:224-229. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28667904/
Gandolfi M, Munari D, Geroin C, et al. Sensory integration balance training in patients with multiple sclerosis: A randomized, controlled trial. Mult Scler. 2015 Oct;21(11):1453-62. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25583852/
Wallin A, Johansson S, Brincks J, et al.. Effects of Balance Exercise Interventions on Balance-Related Performance in People With Multiple Sclerosis: A Systematic Review and a Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Neurorehabil Neural Repair. 2024 Oct;38(10):775-790. https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/15459683241273402
Robertson LS, et al. The relation between proprioceptive ability and physical function in people with stroke, Parkinson's disease, and multiple sclerosis: a systematic review. Journal of Applied Physiology. 2025;139(1):167–184. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/40471928/
East Kent Hospitals University NHS Foundation Trust. Pain, Allodynia, and Desensitisation Therapy. https://leaflets.ekhuft.nhs.uk/pain-allodynia-and-desensitisation-therapy/html/