esem|mese - GYIK I.
Azt tapasztalom, hogy az SM-mel kapcsolatban sokan felteszik ugyanazokat a kérdéseket, ezért arra gondoltam, ma ezek egyikéről mesélek, hogy amikor majd végre találkozunk, ne ennek a megválaszolásával teljen az időnk.
Jellemzően felmerülő témakör, hogy hogyan és miért alakul ki a sclerosis multiplex.
Ó, ha azt tudnánk... Sokat segítene a gyógymód megtalálásában is, ha rájönnénk végre, mi okozza. Ez valószínűleg egy sokkal összetettebb dolog, mint hogy kimondható lenne, hogy ettől, vagy attól lesz valaki érintett. Feltételeznek genetikai és környezeti faktorokat is a hátterében, és szinte bizonyos, hogy több dolog együtthatójának az eredménye, ha valaki ezt nyeri a lottón.
Az biztos, hogy nem egyik napról a másikra lesz valaki egyszercsak, derült égből villámcsapásként SM-s, hanem jó ideig alakul ez már odabent, az idegrendszer mélyén, mielőtt nyilvánvalóvá válik. Ezt mutatja be látványosan és közérthetően Dr. Stephen Krieger 'Leaking swimming pool model'-je (szivárgó úszómedence modell), amin keresztül szerintem könnyen átlátható a folyamat.
Képzelj el egy úszómedencét, melynek aljáról különböző méretű hegyek emelkednek fel.
A hegyek a központi idegrendszerben lévő sérüléseket jelképezik, amik az idegeket körbevevő szigetelés károsodása miatt keletkeznek - a sérülések hegesedéssel, meszesedéssel gyógyulnak, ahogy a testfelszínen, úgy belül is, innen a sclerosis multiplex elnevezés is, ami annyit tesz: többszörös elmeszesedés, szóval sok-sok bibi.
A vízfelszín az a küszöb, amelynél a tünetek megjelennek, szóval a tünetek "láthatóságának" a határa. A vízszint alatti elváltozások, amiket a hegyek jelképeznek, nem okoznak tüneteket, míg a vízből kilógók igen. A vízfelület a szervezet neurológiai tartalékkapacitásának is tekinthető, hiszen tudjuk, hogy az emberi szervezet elképesztően ellenálló: ha az idegrendszer egy része megsérül, a szomszédos idegsejtek átvehetik a szerepkörüket - az idegrendszeri sérült gyerekeknél ezt a képességet kell kiaknázni a fejlődés érdekében, illetve egy stroke után emiatt képesek az emberek talpra állni, nagyon szép kifejezéssel illetjük ezt szakmai berkekben, ami nyelvtörőnek sem utolsó: plaszticitás.
Azonban az életkor és az SM betegség előrehaladtával nemcsak a sérülések súlyosbodnak (vagyis a hegyek szaporodnak és egyre magasabbra nőnek), hanem az idegrendszer is elveszíti azon képességét, hogy kompenzálja a sérült területek miatt kieső funkciókat – ami azt jelenti, hogy a víz elkezd elszivárogni a medencéből, és a csökkenő vízszint miatt egyre több elváltozás és az abból eredő tünet válik láthatóvá, érezhetővé, vagy tapasztalhatóvá.
Szóval addig semmi látható jele nincs a betegségnek, amíg jó magasan van a vízszint, de közben a mélyben már ott vannak a hegyek. A vízszint csökkenésével, illetve a hegyek növekedésével, pontosabban e kettő összességével romlik az állapot. Az előző esem / mesében bemutatott Ocrevus kezelés hivatott a hegyek szaporodását és növekedését megelőzni, illetve lelassítani, de a vízszivárgásra egyelőre az orvostudománynak nincs megoldása. Szerencsére a Fischernek van, most találtam! Mivel hobbiból spanyolul tanulok pár éve, így jól tudom, hogy a 'piscina' úszómedencét jelent, az SM-et pedig a külföldön MS-ként emlegetik, ez pedig jól láthatóan egy tömítőanyag. Problem solved.
Szeretettel: H.
