Mit jelent a betegségmódosító terápia?

A betegségmódosító terápia célja az SM lefolyásának kedvező befolyásolása. A kifejezés angol rövidítésével sokszor találkozhatunk magyar nyelvű leírásokban is - DMT (disease-modifying therapy).

Mit jelent a betegség lefolyásának módosítása?

Az SM lefolyásához hozzátartozik, hogy milyen gyakran jelentkeznek relapszusok, keletkeznek-e új idegrendszeri károsodások, és hogyan változik hosszabb távon a neurológiai állapot.

A betegségmódosító kezelés ezeknek a folyamatoknak az alakulását igyekszik befolyásolni. Alkalmazásával csökkenhet a relapszusok és az új MRI-eltérések előfordulása, illetve bizonyos kezelések mellett a tartós állapotrosszabbodás kockázata is.

A betegségmódosító hatás kockázatcsökkentést jelent: a kezelés kedvezőbbé teheti a betegség várható alakulását, de nem garantálja, hogy soha többé nem lesz kimutatható betegségaktivitás vagy állapotromlás. A jelenlegi terápiák az SM-et nem gyógyítják meg, de a természetes lefolyását módosíthatják.

Hogyan avatkozik be a kezelés?

Az SM-ben az immunrendszer kóros működése az idegrendszer károsodásához vezet. A betegségmódosító terápiák ennek különböző folyamatait befolyásolják: például egyes immunsejtek működését, szaporodását vagy a központi idegrendszerbe való bejutását.

Az egyes készítmények hatása és alkalmazhatósága eltér. Az alkalmazásukkal elérhető előnyös hatás az SM formájától és aktivitásától is függ.

Miben különbözik a tüneti kezeléstől?

A tüneti kezelés egy meglévő panasz enyhítésére vagy az általa okozott nehézség csökkentésére irányul. Ilyen cél lehet például a fájdalom enyhítése, a zavaró izommerevség csökkentése vagy a hólyagműködési panaszok kezelése.

A betegségmódosító kezelés elsődleges célja ezzel szemben a betegség további aktivitásának és következményeinek mérséklése. Hatásosságát ezért nem lehet pusztán a tapasztalt tünetek javulásából megítélni.

Betegségmódosító terápia alkalmazása mellett is szükség lehet tüneti kezelésre.

Honnan lehet érezni, hogy hat?

A betegségmódosító kezelés eredménye gyakran olyan események ritkább előfordulásában mutatkozik meg, amiknek a megelőzése nem jár közvetlenül érzékelhető változással.

Ezért a korábbi tünetek fennmaradása önmagában nem jelenti azt, hogy a kezelés hatástalan. Ha például a fáradékonyság nem enyhül, attól a gyógyszer még csökkentheti a betegség aktivitását.

A hatásosság megítéléséhez a relapszusokat, az MRI-leleteket és a neurológiai állapot alakulását együtt kell értékelni. A közérzet és a mindennapi működés változása szintén fontos információ, de önmagában nem mutatja meg az alkalmazott terápia betegségmódosító hatását.

Szerző: Réfy Hanna – gyógytornász, okleveles fizioterapeuta, perinatális szaktanácsadó
Készült: 2026. október

Források:

1. NICE. Multiple sclerosis in adults: management. NG220. https://www.nice.org.uk/guidance/ng220/chapter/Recommendations 
2. Rajda C és mtsai. (2023). Treatment of relapsing multiple sclerosis in Hungary – consensus recommendation from the Hungarian neuroimmunology society. Orphanet Journal of Rare Diseases, 18:183. https://link.springer.com/article/10.1186/s13023-023-02789-0 
3. Kalincik, T., et al. (2021). Effect of disease-modifying therapy on disability in relapsing-remitting multiple sclerosis over 15 years. Neurology, 96, e783–e797. https://www.neurology.org/doi/10.1212/WNL.0000000000011242 
4. University Hospital Southampton NHS Foundation Trust. Steroid treatment for MS relapse. https://www.uhs.nhs.uk/Media/UHS-website-2019/Patientinformation/Brain-and-spine/Steroid-treatment-for-MS-relapse-3052-PIL.pdf 
5. Montalban X és mtsai. (2018). ECTRIMS/EAN Guideline on the pharmacological treatment of people with multiple sclerosis. Multiple Sclerosis Journal, 24(2):96–120. https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/1352458517751049 
6. NHS. Multiple sclerosis. Betegségtájékoztató és kezelési áttekintés. https://www.nhs.uk/conditions/multiple-sclerosis/