Mit tud adni a pszichológiai segítség?

- Támogatás az SM-mel való együttéléshez -

Mit tudna ezen változtatni egy beszélgetés?
Ha pszichológushoz megyek, azt gondolják majd, hogy a tüneteim csak a fejemben léteznek?

Ezek érthető kérdések. Különösen akkor, ha valakinek már meg kellett küzdenie azzal, hogy nem vették komolyan a fáradtságát, fájdalmát vagy más, kívülről nem látható panaszát.

A pszichológiai segítség a valódi betegség mellett megjelenő lelki és életvezetési terhekkel is foglalkozhat. Igénybevétele nem kérdőjelezi meg a testi tüneteket.

Miben segíthet?

Helyet adhat a félelemnek, gyásznak, dühnek vagy annak, hogy valaki még keresi, hogyan tud együtt élni a megváltozott helyzettel. Segíthet átgondolni az önhibáztatást, a bizonytalanságot, a segítség elfogadását és a kapcsolati nehézségeket.

A cél lehet egészen konkrét: könnyebb legyen elmondani, mire van szükséged; kevésbé uralja a napot az aggodalom; vagy találj egy megvalósítható lépést a számodra fontos tevékenységek felé.

A depresszió és a szorongás kezelése külön szakmai feladat is lehet. A támogatás formáját a panaszokhoz, az állapothoz és a közösen meghatározott célokhoz érdemes igazítani.

Milyen pszichológiai folyamatokkal lehet dolgozni?

Az érzések megnevezése.
"Nem bírom tovább" mögött lehet kimerültség, félelem, magány vagy veszteség. Ha pontosabban megértjük, mi történik, könnyebb lehet megfelelő segítséget keresni.

A gondolat és a tény megkülönböztetése.
"Teher vagyok" egy fájdalmas értelmezés. Egy terápiás környezetben ítélkezésmentesen megvizsgálható, miből születik, hogyan hat a döntésekre, és milyen más nézőpontoknak lehet helyük.

Az önhibáztatás és a kontrolligény megértése.
Ha azt reméljük, hogy mindent jól csinálva minden rossz következmény elkerülhető, egy nehezebb nap személyes kudarcnak tűnhet. 
Itt az igazságos világba vetett hit is előkerülhet: az a várakozás, hogy az emberek azt kapják az élettől, amit megérdemelnek. A betegségre alkalmazva ez például úgy hangozhat: "ha rendesen élek, nem érhet súlyos baj". (Ez szemléltető értelmezés, nem az SM-re igazolt törvényszerűség.) 
Ezekről lehet beszélni anélkül, hogy a betegséget az érintett hibájának tekintenénk.

Az elkerülés megértése.
Egy helyzet kerülése rövid távon védhet a félelemtől vagy a szégyentől. Közben megvizsgálható, mit veszítünk vele, és van-e elérhető, biztonságosabb módja a részvételnek. A valódi fizikai korlátokat is figyelembe kell venni.

A személyes értékekhez való visszakapcsolódás.
Ha fontos a kapcsolat, a tanulás vagy az alkotás, kereshetjük ezek jelenlegi lehetőségeit. A megvalósítás módja változhat, miközben az érték megmarad.

Ezek lehetséges munkaterületek, nem egy mindenkinél végigjárandó terápiás menetrend.

Milyen módszerek jöhetnek szóba?

A kognitív viselkedésterápia a gondolatok, érzések és viselkedések kapcsolatával dolgozik. Depresszió kezelésében ajánlott módszer - SM-ben is szerepel a szakmai ajánlásokban.

Az elfogadás és elköteleződés terápiája (ACT) többek között azt vizsgálja, hogyan lehet nehéz érzések mellett is a személyes értékekhez igazodó lépéseket tenni. Az SM-re vonatkozó eredmények ígéretesek, de a vizsgálatok minősége és eredményei változóak.

Kapcsolati elakadásoknál pár- vagy családi konzultáció is szóba jöhet. 

A módszer kiválasztása mellett az is számít, hogy a szakember megfelelő képzettséggel rendelkezzen, és érthetően beszéljen a közös munka céljáról és kereteiről.

Hogyan lehet elkezdeni?

Az első találkozóra nem kell kész magyarázattal érkezni. Elég lehet: "SM-mel élek, és most a jövőtől való félelem a legnehezebb."

Érdemes megkérdezni, van-e a szakembernek tapasztalata krónikus betegséggel élők támogatásában, milyen segítséget tud nyújtani, és mikor javasolna más ellátást. Depresszió vagy más jelentős pszichés panasz esetén klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter bevonása is szükséges lehet.

A találkozások menetét érdemes a terhelhetőséghez igazítani: szóba kerülhet az időpont, a szünetek, az online forma vagy írásos emlékeztető. 

Az orvosi és rehabilitációs ellátás, a gyakorlati segítség és a pszichológiai támogatás egymást kiegészítheti, de nem helyettesítik egymást.

Honnan látható, hogy használ?

Nem feltétlenül abból, hogy megszűnik minden félelem. Változás lehet, ha könnyebb kérni, kevésbé uralkodik el az önhibáztatás, vagy több hely marad a fontos kapcsolatoknak. A célokat és a tapasztalt változást időnként közösen érdemes áttekinteni. Ha nincs érdemi segítség, a megközelítésről és más lehetőségekről is lehet beszélni.

A pszichológiai segítséghez nem kell összeomlani. Akkor is lehet helye, amikor szeretnéd jobban érteni, ami veled történik, és támogatással keresni a következő lépést.

Szerző: Réfy Hanna – gyógytornász, okleveles fizioterapeuta, perinatális szaktanácsadó,
Készült: 2026. október 

Források: 

1. Giovannetti, A. M., Pakenham, K. I., Copetti, M., et al. (2026). A group resilience training program for people with multiple sclerosis: A cluster-randomized controlled trial (multi-READY for MS). Multiple Sclerosis Journal. Advance online publication. https://doi.org/10.1177/13524585261464886
2. Hafer, C. L., & Bègue, L. (2005). Experimental research on just-world theory: Problems, developments, and future challenges. Psychological Bulletin, 131(1), 128–167. https://doi.org/10.1037/0033-2909.131.1.128
3. McIntosh, G. E., Liu, E. S., Allan, M., & Grech, L. B. (2023). Clinical practice guidelines for the detection and treatment of depression in multiple sclerosis: A systematic review. Neurology Clinical Practice, 13(3), Article e200154. https://doi.org/10.1212/CPJ.0000000000200154
4. National Institute for Health and Care Excellence. (2022). Depression in adults: Treatment and management (NICE guideline NG222). https://www.nice.org.uk/guidance/ng222
5. Phillips, C. S., Ha, R., Dhillon, S., & Stuifbergen, A. (2026). Space to grieve and grow: A systematic review of psychosocial interventions for people newly diagnosed with multiple sclerosis. Multiple Sclerosis and Related Disorders, 114, Article 107883. https://doi.org/10.1016/j.msard.2026.107883
6. Scandiffio, J., Langer, L. K., Senthilnathan, V., et al. (2025). Effects of psychological therapies in people with multiple sclerosis: A systematic review and network meta-analysis of randomized controlled trials. Journal of Neurology, 272(9), Article 584. https://doi.org/10.1007/s00415-025-13315-6
7. Thompson, B., Moghaddam, N., Evangelou, N., et al. (2022). Effectiveness of acceptance and commitment therapy for improving quality of life and mood in individuals with multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis. Multiple Sclerosis and Related Disorders, 63, Article 103862. https://doi.org/10.1016/j.msard.2022.103862

A példák a lehetséges pszichológiai munka szemléltetését szolgálják. A pszichés támogatás nem ígér gyógyulást az SM-ből vagy biztos változást a betegség lefolyásában.