Segítséget kérni és elfogadni

Meg tudom csinálni egyedül. Csak utána már semmi másra nem marad erőm.
Szükségem lenne segítségre, de nem akarok mindig kérni.
Ha már kerekesszéket használok, az azt jelenti, hogy feladtam?

A segítség és a segédeszközök kérdése SM-ben gyakran többről szól egy feladat megoldásánál. Érintheti a magánszféránkat, az önképünket, a kapcsolatainkat és azt, mennyire érezzük magunkénak a saját életünket.

Fontos lehet, hogy egy feladatot ki végez el. Ugyanilyen fontos, hogy ki dönt arról, mikor, hogyan és milyen segítséggel történjen.

Önállóság és döntési szabadság

A fizikai önállóság azt jelentheti, hogy egy tevékenységet segítség nélkül végzünk el. A döntési önállóság – autonómia – pedig azt, hogy van beleszólásunk a saját életünket érintő választásokba.

Például valaki segítséget igényel az öltözéshez, de ő választja ki a ruháját, és elmondja, milyen sorrendben kényelmes számára a segítség. Másnak utazáskor kísérőre van szüksége, de továbbra is részt vesz az út megtervezésében.

Ez a különbségtétel segíthet pontosabban megfogalmazni, mit szeretnénk megőrizni. A segítségigénynek lehetnek valódi veszteségei és korlátai. Ezeket nem kell elhallgatni.

Miért lehet nehéz segítséget kérni?

Megváltozhat a korábbi szerepünk.
Ha korábban mi segítettünk másoknak, nehéz lehet megtapasztalni, hogy most nekünk van szükségünk támogatásra. Az SM-ről szóló tapasztalati kutatásokban a fontos szerepek változása visszatérő téma.

Félthetjük a magánszféránkat.
Más segítséget kérni a bevásárláshoz, és más a mosdóhasználathoz vagy a tisztálkodáshoz. Nem kell ugyanannyira könnyűnek éreznünk ezeket.

Tarthatunk attól, hogy elveszítjük a beleszólásunkat.
"Ha segítséget kérek, majd mindent átvesznek." Egy adott feladatban kért támogatás nem ad automatikusan felhatalmazást más döntések átvételére.

Bűntudat vagy szégyen is megjelenhet.
"Biztosan terhére vagyok." "Ezt még meg kellene tudnom oldani." Ezek lehetséges érzések, de önmagukban nem mondják meg, mit él át a másik, vagy milyen segítség lenne vállalható számára.

Miért lehet érzelmileg nehéz egy segédeszköz?

Egy bot, rollátor vagy kerekesszék láthatóvá teheti az állapotváltozást. Nemcsak az számít, mire használható, hanem az is, mit jelent az érintett számára.

SM-mel élők, hozzátartozók és ergoterapeuták fókuszcsoportos vizsgálatában a segédeszközökhöz kapcsolódó szégyen, megbélyegzettség és az önállóság változása is megjelent. A megfelelő illeszkedés, az időzítés és a kommunikáció fontos szempontnak bizonyult.

Ezért a "csak használd, és kész" tanács kevés lehet. Lehet, hogy valaki a méret, a szállítás, a lakás adottságai vagy a használat módja miatt bizonytalan. Lehetnek nehéz érzései is. Ezeket érdemes külön megvizsgálni.

Mit tehet lehetővé a segítség?

Használható kérdés lehet: "Ezzel a megoldással miben tudok részt venni, ami nélküle túl nehéz lenne?"

Egy mobilitási segédeszközöket használó SM-csoportot vizsgáló kutatásban az eszközök megkönnyítették a részvételt különböző élethelyzetekben. Az akadálymentesség, a környezet és mások hozzáállása ugyanakkor jelentős korlátot jelenthetett.

Például van, aki egy rövid távot gyalog megtesz, de egy hosszabb programhoz kerekesszéket használ. Más egy otthoni feladathoz kér segítséget, hogy több ereje maradjon egy számára fontos tevékenységre. A megfelelő megoldást mindig az egyéni állapothoz és környezethez kell igazítani.

Hogyan lehet a segítség együttműködés?

Konkrétan megfogalmazni a kérést.
"Kérlek, vidd fel ezt a csomagot. A többit megoldom."
"Most a főzés előkészítésében kell a segítséged."

Elmondani, mi maradjon nálunk.
"Szeretném én eldönteni, mikor indulunk."
"Kérlek, előbb kérdezd meg, szükségem van-e segítségre."

Megbeszélni a segítség módját.
A jó szándék mellett a biztonság és a kényelem is számít. Átüléshez vagy fizikai támogatáshoz szükség lehet szakember által tanított megoldásra.

Számolni mindkét fél lehetőségeivel.
A segítőnek is lehetnek korlátai. Ha rendszeresen ugyanaz a feladat okoz feszültséget, érdemes átgondolni az időzítést, az eszközöket vagy további segítség bevonását.

Mikor érdemes támogatást keresni?

Ha a segítségkérés tartós bűntudattal, szégyennel vagy kapcsolati konfliktusokkal jár, pszichológus segíthet a mögöttes érzések és elvárások átgondolásában. A feladatok és segédeszközök gyakorlati megoldásában rehabilitációs szakemberek támogathatnak.

A segítségre támaszkodás mellett is fontos marad a saját véleményünk, választásunk és beleszólásunk. A jó segítséget ezek figyelembevételével érdemes kialakítani.

Szerző: Réfy Hanna – gyógytornász, okleveles fizioterapeuta, perinatális szaktanácsadó
Készült: 2026. október

Források:

1. Desborough, J., Brunoro, C., Parkinson, A., Chisholm, K., Elisha, M., Drew, J., Fanning, V., Lueck, C., Bruestle, A., Cook, M., Suominen, H., Tricoli, A., Henschke, A., & Phillips, C. (2020). 'It struck at the heart of who I thought I was': A meta‐synthesis of the qualitative literature examining the experiences of people with multiple sclerosis. Health Expectations, 23(5), 1007–1027. https://doi.org/10.1111/hex.13093
2. Dilger, E.-M., Reeck, N., Hoekstra, D., Thiele, A., & Brütt, A. L. (2024). Impact of contextual factors on the perceived participation of people with multiple sclerosis and gait impairment using mobility assistive devices: A qualitative analysis. Health Expectations, 27(5), Article e70033. https://doi.org/10.1111/hex.70033
3. Squires, L. A., Williams, N., & Morrison, V. L. (2019). Matching and accepting assistive technology in multiple sclerosis: A focus group study with people with multiple sclerosis, carers and occupational therapists. Journal of Health Psychology, 24(4), 480–494. https://doi.org/10.1177/1359105316677293

A fizikai és döntési önállóság megkülönböztetése, valamint a mondatminták a téma gyakorlati magyarázatát szolgálják. Az említett vizsgálatok tapasztalatokat tártak fel, nem minden érintettre általánosítható gyakoriságokat vagy terápiás hatásokat.