Tények és tévhitek az SM-ről

Nem, az SM nem fertőző.
Nem, nem mindenki kerül kerekesszékbe.
És nem, nem azért alakult ki, mert valamit rosszul csináltál.

De valószínűleg mindannyian találkoztunk már hasonlóan hajmeresztő kijelentésekkel. Az interneten, a várótermekben vagy akár jó szándékú ismerősöktől is gyakran hallani olyan állításokat, amelyek részben vagy teljesen tévesek. Nézzünk meg néhány gyakori tévhitet és a mögöttük álló tényeket:

Tévhit: Minden sclerosis multiplexes ember előbb-utóbb kerekesszékbe kerül.

Tény: A legtöbb SM-mel élő ember soha nem szorul tartósan kerekesszék használatára. Az SM lefolyása rendkívül változatos, és a korszerű kezeléseknek köszönhetően ma sokkal kedvezőbbek a kilátások, mint akár 20-30 évvel ezelőtt voltak.

Tévhit: Az SM nem fáj.

Tény: Sokáig még az egészségügyben is gyakran elhangzott, hogy az SM nem jár fájdalommal. Ma már tudjuk, hogy ez nem igaz. Az SM-hez számos fájdalomtípus társulhat: idegi eredetű fájdalmak, arcidegzsába (trigeminus neuralgia), kórosan fokozott izomtónussal (spaszticitással) összefüggő fájdalom, mozgásszervi panaszok vagy akár fejfájás is előfordulhat. Nem minden érintett tapasztal fájdalmat, de nagyon sokan igen.

Tévhit: Ha sok góc van az MR-felvételen, akkor biztosan súlyosabb a betegség.

Tény: A gócok száma önmagában nem mutatja meg, hogy valaki hogyan funkcionál a mindennapokban. Nem kizárólag a gócok mennyisége, hanem az elhelyezkedésük, az idegrendszer alkalmazkodóképessége és számos egyéb tényező is befolyásolja a tüneteket. Előfordulhat, hogy valakinek sok góc mellett kevés panasza van, míg másoknál viszonylag kevés góc is jelentős tüneteket okozhat.

Tévhit: A mozgás árt az SM-nek.

Tény: Régen gyakran tanácsolták, hogy aki SM-es, az pihenjen. Ma már tudjuk, hogy a megfelelően adagolt testmozgás az SM egyik legfontosabb nem gyógyszeres kezelési lehetősége. A rendszeres testmozgás javíthatja az erőnlétet, az egyensúlyt, a járást, a hangulatot és az életminőséget. A cél természetesen nem a túlterhelés, hanem az egyénre szabott aktivitás.

Tévhit: Az SM fertőző és/vagy biztosan öröklődik.

Tény: Az SM nem fertőző betegség, nem lehet "elkapni". A genetikai hajlam szerepet játszhat a kialakulásában, de az SM nem egyszerűen szülőről gyermekre öröklődő betegség. A legtöbb SM-mel élő ember gyermekénél soha nem alakul ki SM.

Tévhit: SM-mel nem lehet gyermeket vállalni.

Tény: A gyermekvállalás kérdése minden esetben egyéni döntés, és önmagában az SM diagnózisa nem jelenti azt, hogy valaki ne lehetne szülő. A családtervezés természetesen egyeztetést igényel a kezelőorvossal, mert egyes terápiákat a fogantatás előtt vagy a várandósság alatt módosítani kell.

Tévhit: Az SM a beteg hibája.

Tény: Jelenlegi tudásunk szerint az SM kialakulásában genetikai és környezeti tényezők összetett kölcsönhatása játszik szerepet. Senki sem azért lesz SM-es, mert nem sportolt eleget, rosszul étkezett vagy túl sok stressz érte.

Tévhit: Létezik diéta, vitamin vagy csodaszer, ami meggyógyítja az SM-et.

Tény: Az SM a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan. Az egészséges életmód és a megfelelő táplálkozás fontos szerepet játszhat az általános egészségi állapot fenntartásában, de jelenleg nincs olyan étrend vagy étrend-kiegészítő, amely bizonyítottan meggyógyítaná az SM-et.

Tévhit: Mivel az SM gyógyíthatatlan, ezért úgysem lehet semmit tenni.

Tény: Talán ez a legkárosabb tévhit mind közül. Bár az SM a jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható véglegesen, nagyon sok mindent lehet tenni a betegség aktivitásának csökkentéséért, a funkciók megőrzéséért és az életminőség javításáért - erről szól az Ütős Ötös sorozatom is.

Az SM gyógyíthatatlan, de nem kezelhetetlen!

Hiszem, hogy minél többet beszélünk a tudományosan bizonyított tényekről, annál kevesebb hely marad a tévhiteknek és a félrevezető információknak.