Depresszió és szorongás

- Nem minden rossz nap depresszió -

Az SM-mel való együttélés komoly lelki megterhelést jelenthet. A bizonytalanság, a veszteségek és a mindennapi korlátozottság érthetően válthatnak ki szomorúságot, dühöt vagy félelmet. Ezek önmagukban még nem jelentenek pszichés zavart. Az SM lelki oldalával egy külön fejezet foglalkozik.

A depresszió és a szorongásos zavarok azonban kezelést igénylő állapotok lehetnek. De nem az akaraterő hiányát jelzik, és nem kell az SM elkerülhetetlen velejárójaként elfogadnunk őket.

Mennyire gyakori?

Különböző felmérések az SM-mel élők körében a depresszió előfordulását 27%-ra, a szorongásét 35%-ra becsülik.

Ezek a számok jóval túlmutatnak a WHO általános népességre vetített becslésein - depresszió: ~4%, szorongásos zavarok: 5,8%. Bár az eltérő vizsgálati módszerek miatt nem számolható ki megbízhatóan, hogy hányszor, de SM-ben a depresszió és a szorongás is gyakoribb, mint az általános népességben.

Mi állhat a háttérben?

A kialakulásukban többféle tényező játszhat szerepet:

Biológiai tényezők: az idegrendszeri gyulladás, az agyi hálózatok károsodása és a stresszválasz szabályozásának változásai is hozzájárulhatnak a depresszióhoz.
Pszichológiai és szociális tényezők: a kiszámíthatatlanság, az önállóság csökkenése, a kapcsolati vagy anyagi nehézségek és az elszigetelődés növelhetik a lelki terhelést.

Az oksági összefüggések jellemzően összetettek: a depresszió nem vezethető vissza egyetlen okra, és a tudományos vizsgálatok alapján, a mozgáskorlátozottság mértéke önmagában nem magyarázza meg, kinél alakul ki - lehet depressziós, aki kevés tünettel él, de nem törvényszerű a kialakulása a rosszabb állapotú, ágyhoz kötött sorstársainknál.

Gyógyszermellékhatást is érdemes mérlegelni:

A shubok kezelésénel alkalmazott, nagy dózisú kortikoszteroidok hangulati változásokat okozhatnak.
A spaszticitásra alkalmazott baklofén ismert mellékhatásai között például a depresszió is szerepel. Ha gyógyszerkezdés vagy dózismódosítás után romlik a hangulatunk, jelezzük az orvosnak. A baklofént nem szabad önállóan, hirtelen elhagyni, mert súlyos megvonási tüneteket okozhat.

Hogyan ismerhetjük fel?

Depresszió

A depresszió több mint szomorúság. Jellemző lehet:

tartós lehangoltság, ürességérzés;
az érdeklődés és az örömérzés elvesztése;
reménytelenség, értéktelenségérzés vagy túlzott bűntudat;
alvás-, étvágy- és koncentrációs zavarok;
súlyos esetben halállal vagy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.

Depressziós epizódra utalhat, ha több jellegzetes tünet legalább két héten keresztül, a napok nagy részében fennáll, és érdemben rontja a mindennapi működést. A diagnózis azonban nem pusztán a tünetek megszámlálásán alapul.

Szorongás

Az egyes vizsgálatok eredménye vagy a jövő miatti aggodalom érthető és önmagában nem feltétlenül kezelendő probléma. Szorongásos zavarra utalhat, ha a félelem vagy aggodalom tartóssá, nehezen kontrollálhatóvá válik, jelentős szenvedést okoz, és akadályozza a mindennapokat.

Belső nyugtalanság, alvászavar, koncentrációs nehézség, izomfeszülés, szívdobogásérzés vagy gyomorpanaszok is társulhatnak hozzá. A szorongásos zavaroknak több formájuk van, például generalizált szorongásos zavar, pánikzavar és fóbiák.

Miért nehéz az elkülönítés SM-ben?

A fatigue, az alvászavar és a koncentrációs nehézség az SM és a depresszió része is lehet. Fontos támpont, hogy az érintett szeretne-e részt venni korábban örömet adó tevékenységekben, de nincs hozzá energiája, vagy maga az érdeklődés és az örömérzés is elveszett. Ez önmagában nem diagnosztikai teszt - a két állapot együtt is jelen lehet.

A gyász és a depresszió sem zárja ki egymást. Egy veszteségre adott érthető reakció mellett is kialakulhat kezelést igénylő depresszió. A felmérésben a tünetek tartóssága, súlyossága és a mindennapi életre gyakorolt hatása egyaránt számít.

Mi segíthet?

A kezelés a tünetek jellegétől, súlyosságától és az egyéni körülményektől függ. A különböző lehetőségek szükség esetén kombinálhatók.

Pszichoterápia és pszichológiai módszerek

A megfelelő módszer kiválasztása a tünetektől, az egyéni nehézségektől és az érintett igényeitől függ. Többféle megközelítés segíthet:

Kognitív viselkedésterápia (CBT): segít felismerni és megváltoztatni a depressziót vagy szorongást fenntartó gondolkodási és viselkedési mintákat. A CBT nem a pozitív gondolkodás erőltetése - a valós nehézségek mellett segít működő megoldásokat és megküzdési módokat kialakítani. Hatékonyságát SM-ben is több vizsgálat alátámasztja.
Viselkedésaktiváció és interperszonális terápia: depresszióban szintén alkalmazhatók. Előbbi az örömet vagy sikerélményt adó tevékenységek fokozatos visszaépítésére, utóbbi a kapcsolati nehézségekre, veszteségekre és megváltozott szerepekre összpontosít.
Mindfulnessalapú módszerek: a tudatos jelenlét gyakorlásával segíthetnek az aggodalmakkal és kellemetlen érzésekkel való megküzdésben. SM-ben is vannak kedvező kutatási eredmények a lelki jóllét és az életminőség javítására - nem véletlen, hogy fontos része az Ütős Ötösnek is.
Elfogadás- és elköteleződésterápia (ACT): a nehéz gondolatokhoz és érzésekhez való rugalmasabb viszonyulást, valamint a személyes értékek mentén történő cselekvést támogatja. Krónikus betegséggel való együttélésben is szóba jöhet, de SM-ben a depresszióra és szorongásra gyakorolt hatásának bizonyítékai kevésbé egyértelműek.
Relaxáció, autogén tréning és légzésszabályozás: a feszültség és a stressz csökkentését támogathatják. A strukturált, szakember által vezetett relaxáció generalizált szorongásos zavarban önálló kezelési lehetőség is lehet. Az autogén tréning SM-specifikus kutatási háttere ugyanakkor jóval szűkebb.

Nem minden módszer hatása egyformán bizonyított, és nem mindenkinél ugyanaz válik be. A választásban és a technikák elsajátításában megfelelően képzett szakember segíthet.

Gyógyszeres kezelés

A különböző antidepresszánsok depresszióban és bizonyos szorongásos zavarokban is alkalmazhatók - elrendelésük minden esetben szakorvosi hatáskör. A gyógyszer kiválasztásánál SM-ben különösen fontos figyelembe venni az egyéb készítményeket, a fatigue-ot, az alvást, az elesési kockázatot, valamint a hólyag- és bélműködési problémákat.

Enyhébb depresszióban nem automatikusan a gyógyszer az első választás. Súlyosabb vagy tartós panaszok esetén viszont fontos kezelési lehetőség lehet, pszichoterápiával együtt is.

Mozgásterápia

A mozgás a depresszió kezelésének önálló, tudományosan megalapozott eszköze is lehet. Enyhébb depresszióban megfelelően felépített programként önálló kezelésként is szóba jöhet; más esetekben a pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés mellett alkalmazható.

Egy 2024-es, 14 170 résztvevő adatait összesítő vizsgálat több mozgásforma - köztük a gyaloglás, a jóga és az erősítő edzés - kedvező hatását is igazolta. Egyes mozgásformák becsült hatása az SSRI típusú antidepresszánsokénál is nagyobb volt! (Fontos megemlítenem, hogy a kezeléseket sokszor közvetett módon hasonlították össze, és a bizonyítékok bizonyossága korlátozott volt.) De összecseng az eredménye egy 2026-os nagy szakirodalom áttekintéséével, ami arra jutott, hogy a mozgás hatása összevethető lehet a pszichoterápiáéval és az antidepresszánsokéval. Ezek az összehasonlítások nem jelentenek minden helyzetre érvényes egyenértékűséget.

SM-ben is vannak kedvező eredmények: egy kutatásban a szakember által vezetett mozgásprogramok közepes mértékben csökkentették a depressziós tüneteket. A javulás a program befejezése után nem feltétlenül maradt fenn, ami a hosszú távon fenntartható aktivitás jelentőségére utal - még egy érv a rendszeres, személyre adaptált testmozgás mellett!

A mozgásformát és a terhelést mindig az egyéni képességekhez kell igazítani. Mozgáskorlátozottság mellett például ülve vagy fekve végzett gyakorlatok, adaptált erősítés vagy karergométer is szóba jöhet. Ezek konkrét antidepresszív hatásáról kevesebb adat áll rendelkezésre, különösen súlyos mozgáskorlátozottság esetén.

Mikor kérjünk segítséget?

Érdemes szakemberhez fordulni, ha a lehangoltság, örömtelenség vagy szorongás tartósan fennáll, megnehezíti az alvást, a kapcsolatokat vagy a napi tevékenységeket. Nem kell megvárni, amíg súlyossá válik.

Az első lépés lehet beszélgetés a háziorvossal, a kezelő neurológussal, pszichológussal vagy pszichiáterrel. A különböző kérdőívek segíthetik a felmérést, de önmagukban nem állítanak fel diagnózist.

A brit NICE SM-irányelve a depresszió és szorongás értékelését a legalább évente elvégzendő átfogó állapotfelmérés részének tekinti.

Öngyilkossági gondolatok esetén mielőbbi szakmai segítség szükséges. Közvetlen veszélyben a 112, lelki krízisben a 116-123 telefonszám ingyenesen hívható, éjjel-nappal - https://sos116-123.hu/

Nem kell mindig jól lenni

A kiszámítható napirend, a társas kapcsolatok és az örömet adó tevékenységek megtartása segíthetnek. A hozzátartozók részéről pedig a meghallgatás és a gyakorlati támogatás sokszor többet ér, mint a "szedd össze magad" vagy "gondolkodj pozitívan" tanács.

A segítségkérés nem kudarc. A depresszió és a szorongás kezelhető akkor is, ha maga az SM továbbra is jelen van.

Szerkesztette: Réfy Hanna – gyógytornász, okleveles fizioterapeuta | 2026. október

Ha továbbolvasnál a témában:

Peres, D. S., Rodrigues, P., Viero, F. T., et al. (2022). Prevalence of depression and anxiety in the different clinical forms of multiple sclerosis and associations with disability: A systematic review and meta-analysis. Brain, Behavior, & Immunity – Health, 24, 100484. https://doi.org/10.1016/j.bbih.2022.100484
Feinstein, A., Magalhaes, S., Richard, J.-F., Audet, B., & Moore, C. (2014). The link between multiple sclerosis and depression. Nature Reviews Neurology, 10(9), 507–517. https://doi.org/10.1038/nrneurol.2014.139
Lucien, A., Francis, H., Wu, W., Woldhuis, T., & Gandy, M. (2024). The efficacy of cognitive behavioural therapy for depression and anxiety in multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis. Multiple Sclerosis and Related Disorders, 91, 105858. https://doi.org/10.1016/j.msard.2024.105858
Noetel, M., Sanders, T., Gallardo-Gómez, D., et al. (2024). Effect of exercise for depression: Systematic review and network meta-analysis of randomised controlled trials. BMJ, 384, e075847. https://doi.org/10.1136/bmj-2023-075847
Clegg, A. J., Hill, J. E., Mullin, D. S., et al. (2026). Exercise for depression. Cochrane Database of Systematic Reviews, 2026(1), CD004366. https://doi.org/10.1002/14651858.CD004366.pub7
Ahola, K., Dorstyn, D., & Prideaux, N. (2024). Best practice exercise for emerging depression in multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis. Clinical Rehabilitation, 38(9), 1171–1187. https://doi.org/10.1177/02692155241262884
McIntosh, G. E., Liu, E. S., Allan, M., & Grech, L. B. (2023). Clinical practice guidelines for the detection and treatment of depression in multiple sclerosis: A systematic review. Neurology: Clinical Practice, 13(3), e200154. https://doi.org/10.1212/CPJ.0000000000200154
National Institute for Health and Care Excellence. (2022). Multiple sclerosis in adults: Management (NICE guideline NG220). https://www.nice.org.uk/guidance/ng220
National Institute for Health and Care Excellence. (2022). Depression in adults: Treatment and management (NICE guideline NG222). https://www.nice.org.uk/guidance/ng222