A fájdalom típusai

nem minden fájdalom egyforma

Az SM-mel élők közel kétharmada megtapasztal valamilyen fájdalmat. Mégis sokan úgy gondolják, hogy az SM önmagában nem jár fájdalommal. Ám a valóság ennél jóval összetettebb.

A jelenleg rendelkezésre álló legjobb összesített adatok szerint az SM egyik leggyakoribb nem motoros tünete a fájdalom - nagyjából 63% tapasztalja valamilyen formáját.
Viszont fontos már a legelején leszögeznünk, hogy ha fáj valamink, az még nem jelenti automatikusan azt a mi esetünkben sem, hogy neuropátiás – az érző idegrendszer sérüléséből fakadó - fájdalomról van szó.

A modern fájdalomtudomány három fő fájdalommechanizmust különít el, ezeket szeretném röviden ismertetni:

Nociceptív fájdalom – amikor a szövet sérül vagy túlterhelődik

Ez a "klasszikus" fájdalom.
Ilyennel találkozunk például bokaficam, izomhúzódás, ízületi kopás esetén.
A fájdalmat ilyenkor a szöveti károsodás vagy annak veszélye miatt aktiválódó fájdalomérző idegvégződések ingerlése váltja ki.

SM-ben például egy rossz járásminta, vagy a féloldalasság miatt túlterhelt csípő vagy váll fájdalma gyakran inkább ilyen "nociceptív", mint neuropátiás eredetű.

Neuropátiás fájdalom – amikor az idegrendszer sérül

A neuropátiás fájdalom akkor alakul ki, ha a szomatoszenzoros – azaz a tapintás, a fájdalom, a hőmérséklet és a testhelyzet érzékeléséért felelős - idegrendszer megsérül vagy megbetegszik.

SM-ben előfordulhat például:

• trigeminus neuralgia – arcidegzsába
• tartós égő vagy bizsergő végtagfájdalom – ún. dysaesthesiás fájdalom, ami az idegrendszer károsodása miatti kellemetlen, kóros érzésből fakad.
• fájdalommal járó Lhermitte-jelenség - a nyak előrehajtásakor jelentkező, a gerincen végigfutó és gyakran a végtagokba lesugárzó, áramütésszerű érzés.

A neuropátiás fájdalom gyakran járhat: 

• égő érzéssel 
• bizsergéssel 
•  áramütésszerű fájdalommal 
• nyilallásokkal 
• fokozott érzékenységgel

De nem minden bizsergés vagy zsibbadás jár fájdalommal, és nem minden kellemetlen érzés minősül neuropátiás fájdalomnak!

Nociplasztikus fájdalom – amikor a fájdalomfeldolgozás változik meg

Ilyen esetben nincs olyan szöveti sérülés vagy idegrendszeri károsodás, amely önmagában megmagyarázná a fájdalom mértékét. Ebben az esetben elsősorban az idegrendszer fájdalomfeldolgozásának és fájdalomérzékelésének a működése változik meg. Legismertebb példája a fibromyalgia.

Ez a legújabb kategória, amelyet a Nemzetközi Fájdalomkutató Társaság (IASP) 2017-ben vezetett be, és amelyhez 2021-ben klinikai kritériumrendszer is készült. 

Jellemző rá: 

• kiterjedt fájdalom 
•  fokozott érzékenység 
•  alvászavar 
•  kimerültség 
• koncentrációs nehézségek 

Bár a fájdalmak hátterében leggyakrabban ez a három fő mechanizmus áll, a való élet ennél általában jóval összetettebb, hiszen a fájdalom mechanizmusai átfedhetnek és a megélt fájdalom gyakran nem sorolható be egyetlen típusba.

Különösen SM-ben gyakoriak a kevert fájdalomállapotok, amikor egyszerre vannak jelen nociceptív, neuropátiás és esetenként nociplasztikus mechanizmusok is. Épp ezért a legfrissebb SM-fájdalom összefoglalók már kifejezetten ebben a szemléletben tárgyalják a fájdalommal járó állapotokat és a kezelési lehetőségeket is. 

A további fejezetekben kitérek 

• a neuropátiás fájdalmakra SM-ben 
• a trigeminus neuralgiára 
• a fájdalommal járó izomfeszességre, a spaszticitásra 
• a különféle mozgásszervi fájdalmakra SM-ben 
• a fejfájásra és migrénre SM-ben 
• és arra, hogy mit mond ma a tudomány a nem gyógyszeres fájdalomcsillapításról.

Ha továbbolvasnál a témában:

1. Finnerup, N. B., Haroutounian, S., Kamerman, P., et al. (2016). Neuropathic pain: An updated grading system for research and clinical practice. Pain, 157(, 1599–1606. https://doi.org/10.1097/j.pain.0000000000000492

2. Foley, P. L., Vesterinen, H. M., Laird, B. J., et al. (2013). Prevalence and natural history of pain in adults with multiple sclerosis: Systematic review and meta-analysis. Pain, 154(5), 632–642. https://doi.org/10.1016/j.pain.2012.12.002

3. International Association for the Study of Pain. (2020). IASP terminology. https://www.iasp-pain.org/resources/terminology/

4. Kosek, E., Cohen, M., Baron, R., et al. (2021). Chronic nociplastic pain affecting the musculoskeletal system: Clinical criteria and grading system. Pain, 162(11), 2629–2634. https://doi.org/10.1097/j.pain.0000000000002324

5. Lang, L. S., Protopapa, M., Bittner, S., et al. (2026). Pain in multiple sclerosis: Clinical phenotypes and therapeutic strategies – A narrative review. Journal of Neurology, 273(4), 1026–1044. https://doi.org/10.1097/pr9.0000000000001403

6. Raja, S. N., Carr, D. B., Cohen, M., et al. (2020). The revised IASP definition of pain: Concepts, challenges, and compromises. Pain, 161(9), 1976–1982. https://doi.org/10.1097/j.pain.0000000000001939

7. Truini, A., Barbanti, P., Pozzilli, C., & Cruccu, G. (2013). A mechanism-based classification of pain in multiple sclerosis. Journal of Neurology, 260(2), 351–367. https://doi.org/10.1007/s00415-012-6579-2