Fertőzések és védőoltások

A betegségmódosító terápiák az SM-ben szerepet játszó immunfolyamatokat befolyásolják. Egyes kezelések azonban a fertőzésekkel szembeni védekezést és az oltásokra adott immunválaszt is módosíthatják. Ennek mértéke hatóanyagonként és egyénenként eltér, ezért a fertőzések megelőzését és a védőoltásokat mindig az adott esethez kell igazítani.

Mit jelent a fertőzések fokozott kockázata?

Bizonyos kezelések mellett egyes fertőzések gyakrabban jelentkezhetnek, elhúzódhatnak vagy súlyosabb lefolyásúak lehetnek. Néhány korábban lezajlott, de a szervezetben továbbra is jelen lévő fertőzés is újra aktiválódhat. Emiatt szükséges például egyes terápiák megkezdése előtt a hepatitis B szűrése.

A személyes kockázatot az alkalmazott terápián kívül a társbetegségek, az immunrendszer aktuális állapota és a korábbi fertőzések is befolyásolják. A visszatérő vagy szokatlanul elhúzódó fertőzéseket érdemes külön jelezni, mert további vizsgálatokat és a kezelés felülvizsgálatát indokolhatják.

Mi történik, ha fertőzés jelentkezik?

Fertőzésre utaló panasz esetén az ellátó orvosnak tudnia kell, milyen betegségmódosító kezelés zajlik. A fertőzés tényét a neurológus kezelőorvosnak is fontos jelezni. A kezelés esetleges halasztásáról a fertőzés jellege, súlyossága és az adott terápia előírása alapján döntenek. Ocrelizumab és ofatumumab esetén például aktív fertőzés mellett a beadást a fertőzés rendeződéséig el kell halasztani. Más készítményeknél eltérő teendők lehetnek.

A fertőzés és a láz a korábbi SM-tüneteket is átmenetileg felerősítheti. Ez önmagában még nem bizonyít új relapszust, de a változás okát szükség esetén tisztázni kell.

Beadhatók védőoltások SM mellett?

Az SM önmagában általában nem akadálya a védőoltásoknak. Az ajánlott oltások a fertőzések megelőzésének fontos részét képezik. A rendelkezésre álló adatok alapján a szokásosan alkalmazott oltások általában nem növelik a relapszusok kockázatát.

Az alkalmazhatóság szempontjából fontos különbséget tenni két csoport között:

• Nem élő vakcinák: nem tartalmaznak szaporodásra képes kórokozót. Ide tartoznak például az injekciós influenzaoltások, az mRNS-alapú COVID-oltások és a pneumococcus elleni vakcinák. Ezek az SM-ben alkalmazott betegségmódosító terápiák mellett is alkalmazhatók lehetnek.
• Élő, gyengített kórokozót tartalmazó vakcinák: ilyen például a bárányhimlő, a sárgaláz, valamint a kanyaró–mumpsz–rubeola elleni kombinált oltás. Számos betegségmódosító kezelés mellett ezek kerülendők vagy ellenjavalltak, mert az oltóanyagban lévő kórokozó fertőzést okozhat.

Az élő oltások alkalmazhatósága a kezelés befejezése után is függhet az immunrendszer helyreállásától.

Ugyanolyan védelmet ad az oltás betegségmódosító terápia mellett?

Egyes gyógyszerek csökkenthetik az oltásra adott immunválaszt. Ez különösen a B-sejteket csökkentő kezeléseknél lehet jelentős: ocrelizumab mellett például több vizsgálatban gyengébb ellenanyagválaszt mértek az oltások után .

Az oltás biztonságos alkalmazhatósága és a kiváltott védelem mértéke két külön kérdés. A nem élő vakcina megfelelően alkalmazható lehet akkor is, ha a kezelés miatt a vártnál kisebb immunválaszt vált ki. Emiatt az oltás időzítése, esetenként további adagok vagy az oltási válasz ellenőrzése is szóba jöhet.

Mikor érdemes beadni az oltásokat?

Az oltási előzményeket már a kezelés megkezdése előtt célszerű áttekinteni. Így maradhat idő a hiányzó oltások beadására és a megfelelő immunválasz kialakulására.

Az időközök gyógyszerspecifikusak. Ofatumumab indítása előtt például a nem élő oltásokat lehetőség szerint legalább két héttel, az élő oltásokat legalább négy héttel korábban kell beadni.

Folyamatban lévő kezelésnél az oltás időpontját a betegségmódosító terápia hatásához és adagolási rendjéhez igazítják. A hathavonta adott anti-CD20 kezeléseknél a nem élő oltások válasza kedvezőbb lehet, ha megfelelő idő telik el az előző kezelés után és marad idő a következő előtt. A szakmai konszenzus ideális esetben legalább három hónapot javasol az előző adag után és négy–hat hetet a következő előtt. Ez nem alkalmazható automatikusan a havonta adott ofatumumabra.

A szezonális járványhelyzet, az egyéni fertőzési veszély és az SM aktivitása is befolyásolja a döntést. Oltás miatt a kezelési rendet csak előre egyeztetett terv alapján módosítsuk.

Milyen oltásokról érdemes egyeztetni?

Az életkor, a korábbi oltások, a kezelés és a személyes kockázatok alapján szóba kerülhet például:

• a szezonális influenza és a COVID elleni oltás;
• a pneumococcus elleni védelem;
• a hepatitis B elleni oltás;
• a rekombináns, nem élő övsömör elleni vakcina;
• a humán papillomavírus, röviden HPV elleni oltás.

A szükséges oltások és adagok rendjét mindig az aktuális ajánlások alapján állítják össze.

Relapszus, lázas betegség vagy friss nagy dózisú szteroidkezelés esetén az időzítés külön egyeztetést igényel. 

Szerző: Réfy Hanna – gyógytornász, okleveles fizioterapeuta, perinatális szaktanácsadó
Készült: 2026. október

Források:

1. NICE. Multiple sclerosis in adults: management. NG220. https://www.nice.org.uk/guidance/ng220/chapter/Recommendations

2. European Medicines Agency. Hatósági adatlapok és termékinformációk. https://www.ema.europa.eu/en/homepage 

3. Otero-Romero, S., et al. (2023). ECTRIMS EAN consensus on vaccination in people with multiple sclerosis [európai oltási konszenzus]. Multiple Sclerosis Journal, 29. https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/13524585231168043

4. Bar-Or, A., et al. (2020). Effect of ocrelizumab on vaccine responses in patients with multiple sclerosis The VELOCE study. Neurology, 95, e1999–e2008. https://www.neurology.org/doi/10.1212/WNL.0000000000010380 

5. Confavreux, C., et al. (2001). Vaccinations and the risk of relapse in multiple sclerosis. The New England Journal of Medicine, 344, 319–326. https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJM200102013440501