Relapszáló-remittáló sclerosis multiplex 

Az RRSM a sclerosis multiplex leggyakoribb formája. A frissen diagnosztizált betegek kb. 85%-a ebbe a csoportba tartozik.

Az RRSM hullámzó lefolyású - hirtelen állapotrosszabbodások (más néven shubok, vagy relapszusok) jelentkeznek, amiket részleges vagy teljes javulás (remisszió) követ.

Shubról akkor beszélünk, ha:

• legalább 30 napja stabil, vagy javuló állapotú betegnél,
• a már meglevő (régi) tünetei súlyosbodnak, vagy új tünetek jelennek meg,
• azok legalább 24 órán át fennállnak,
• és a hátterükben nem testhőmérséklet-emelkedés vagy fertőzés áll.

Hatékony betegségmódosító terápia alkalmazása nélkül az átlagos shubgyakoriság évi 0,5-1.

Mi történik a szervezetben egy shub során?

A hátterében az idegrendszer gyulladása áll - az immunrendszer megtámadja az idegszálakat védő és tápláló burkolatot, a myelinhüvelyt.

Ilyenkor az MR felvételen új gócok jelenhetnek meg, és aktív gyulladás esetén kontrasztanyag-halmozás látható. De fontos megemlíteni, hogy az MR-en kimutatott aktivitás gyakoribb, mint a tünetek - vagyis lehetnek "néma" gócok is.

Az életmódra vonatkozó ajánlásokon túl, az RRSM gyógyszeres kezelésének két fő része van: a shubok kezelése és a hosszú távú betegségmódosító terápiák alkalmazása.

1. Shubok kezelése

Ha a shub jelentős funkcióromlást okoz, nagy dózisú szteroidot adnak. Leggyakrabban 3–5 napig, napi 500mg-1g metilprednizolont, vénásan vagy szájon át - a terápia előírása mindig a kezelőorvos hatáskörébe tartozik.

Fontos tudni, hogy a szteroid lerövidítheti a shubot, de a hosszú távú kimenetelt nem befolyásolja és enyhe tünet esetén nem mindig szükséges az alkalmazása.

A jelenleg érvényben levő szakmai ajánlás szerint a gyakori (évente több, mint 3 alkalommal történő) vagy elhúzódó (három hétnél hosszabb) kezelést kerülni kell. Ha többször van szükség szteroidra, az a hosszú távú betegségmódosító terápia felülvizsgálatának szükségességét jelzi.

2. Betegségmódosító terápia (DMT)

A cél nem csak a shubok számának csökkentése, hanem a gyulladás tartós visszaszorítása.

Egyes vizsgálatok szerint a modern kezelések alkalmazása

• kb. 30-50%-kal csökkenti a relapszusok számát az alapkezelések esetén, 
• míg a magas hatékonyságú terápiák akár 60-70% feletti csökkenést is elérhetnek, 
• jelentősen mérséklik az MR-aktivitást, 
• és lassítják a rokkantság kialakulását, 
• így ritkábban vezet járást segítő eszközre (pl. bot, járókeret) való szükséghez hosszú távon.

A korszerű terápiák előtti természetes lefolyási adatok szerint a (kezeletlen) betegek 

• kb. 50-60%-ánál 10 éven belül mérhető rokkantsági progresszió jelentkezett, 
• 20 év után ez az arány meghaladta a 80%-ot, 
• sok betegnél 10-15 éven belül másodlagosan progresszív mintázat (SPSM) alakult ki.

Ma már több, mint 20 különböző hatóanyag érhető el világszerte az RRSM-mel élők számára. 

A betegségmódosító terápia kiválasztása mindig egyéni döntés - a betegségaktivitás, az MR-lelet, az élethelyzet és a családtervezés alapján.

Fontos megemlíteni, hogy RRSM esetén sem mindig csak a shubok következménye az állapotromlás. Ritkábban, de előfordulhat lassú romlás relapszus nélkül is - erről a PIRA-ról szóló fejezetben részletesen lesz szó.

Szerencsére az orvostudomány fejlődésével az RRSM ma már nem ugyanaz a betegség, mint 20–30 éve volt! (Amennyiben a szerencse és az SM kifejezések említhetőek egy lapon...)

Ha továbbolvasnál a témában, vagy érdekelnek további érdekes statisztikák:

1. A sclerosis multiplex diagnosztikája és kezelése: a Magyar Neuroimmunológiai Társaság szakmai ajánlása: https://www.doki.net/tarsasag/manit/upload/manit/document/sm_protokoll_manit.pdf?web_id=35808518E8E2065

2. Kalincik T, Diouf I, Sharmin S, et al. Effect of Disease-Modifying Therapy on Disability in Relapsing-Remitting Multiple Sclerosis Over 15 Years. Neurology. 2021 Feb 2;96(5):e783-e797. doi: 10.1212/WNL.0000000000011242. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33372028/

3. Drulovic J, Ivanovic J, Mesaros S, et al. Long-term disability outcomes in relapsing-remitting multiple sclerosis: a 10-year follow-up study. Neurol Sci. 2019 Aug;40(8):1627-1636. doi: 10.1007/s10072-019-03878-4. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31011930/

4. Daruwalla C, Shaygannejad V, Ozakbas S, et al. Early non-disabling relapses are important predictors of disability accumulation in people with relapsing-remitting multiple sclerosis. Mult Scler. 2023 Jun;29(7):875-883. doi: 10.1177/13524585231151951. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36851894/