Fatigue - krónikus kimerültség

több, mint fáradtság

Az SM-fatigue szokatlanul erős fizikai vagy szellemi kimerültséget jelent. Gyakran nincs arányban az elvégzett tevékenységgel, hirtelen is jelentkezhet, és pihenésre sem feltétlenül múlik el teljesen.

Befolyásolhatja a mozgást, a figyelmet, a gondolkodást és a mindennapi tevékenységeket. Nem lustaság, és nem akaraterő kérdése!

A fatigue-ot magyarul gyakran kóros fáradékonyságnak vagy krónikus kimerültségnek nevezik. Ezek azonban csak közelítő elnevezések: a tünet nem feltétlenül állandó, és jóval többet jelent a hétköznapi értelemben vett fáradtságnál.

Az SM egyik leggyakoribb tünete. Az SM-mel élők körülbelül 59%-át, vagyis nagyjából 10-ből 6 embert érint.

Mi áll a hátterében?

Az SM-hez társuló kimerültséget a hátterében álló okok alapján elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) fatigue-ra lehet felosztani.

Elsődleges fatigue - az SM közvetlen hozadéka

Az SM-hez közvetlenül kapcsolódó központi idegrendszeri folyamatok következményének tartják. Kialakulásában szerepet játszhat az idegrendszeri működés megváltozása és a feladatok végrehajtásához szükséges nagyobb idegrendszeri energiafelhasználás, de a pontos mechanizmusa még nem teljesen tisztázott.

Másodlagos fatigue - nem közvetlenül az SM következménye

Más tényezők következménye, illetve azok által felerősített kimerültség. Hozzájárulhat például:

• alvászavar,
• fertőzés,
• fájdalom vagy spaszticitás,
• hólyagműködési zavar,
• vérszegénység vagy pajzsmirigybetegség,
• szorongás vagy depresszió,
• egyes gyógyszerek mellékhatása.

A két forma gyakran együtt van jelen, és nem mindig különíthető el egyértelműen. Ezért a kezelés egyik első lépése a fatigue-ot fokozó, kezelhető másodlagos okok felderítése és lehetőség szerinti rendezése.

Mi segíthet?

• A fontosabb feladatokat érdemes arra a napszakra időzíteni, amikor több az energia.
• Sokaknak segíthetnek az előre megtervezett, rövid pihenők, a feladatok rangsorolása és kisebb részekre bontása.
• Az energiamenedzsment segíthet elkerülni a "túlhajtom magam -napokra kidőlök" körforgást, azaz a boom-bust ciklust.
• Hőérzékenység esetén segíthet a hűtés és a tevékenységek hűvösebb napszakra időzítése.
• A kognitív viselkedésterápiás technikák és más önmenedzselési módszerek csökkenthetik a fatigue mindennapi életre gyakorolt hatását.
• A mozgás szerepe kiemelkedő!

A rendszeres mozgás az SM-fatigue egyik legjobban alátámasztott nem gyógyszeres kezelési lehetősége.

A kutatások alapján az egyénre szabott aerob, erősítő és egyensúlyfejlesztő mozgás mérsékelheti a fatigue súlyosságát és a mindennapi életre gyakorolt hatását.

Ez nem azt jelenti, hogy mozgás közben vagy közvetlenül utána senki nem érezhet átmeneti fáradtságot. A hosszabb távú kedvező hatás a rendszeresen végzett, megfelelően adagolt mozgásra vonatkozik.

A terhelést az aktuális állapothoz, a terhelhetőséghez, a hőérzékenységhez és az egyéb tünetekhez kell igazítani. A cél nem a teljes kimerülés.

Mozgáskorlátozottság esetén is összeállítható ülve, megtámasztva vagy segítséggel végezhető, adaptált program. A megfelelő mozgásforma kiválasztásában, a terhelés adagolásában és a változások követésében gyógytornász segíthet.

A megfelelően adagolt mozgás nemhogy fokozná a fatigue-ot, rendszeresen végezve mérsékelheti azt.

Van rá gyógyszer?

A gyógyszeres kezelések kutatási eredményei ellentmondásosak. Jelenleg nincs olyan készítmény, amelynek hatásossága mindenkinél meggyőzően igazolt lenne.

Egyes gyógyszerek – például az amantadin, a modafinil vagy bizonyos antidepresszánsok – szakorvosi mérlegelés alapján kipróbálhatók, de várható előnyeiket mindig a lehetséges mellékhatásokkal és biztonsági kockázatokkal együtt kell mérlegelni.

Mit vizsgáltak még?

A fatigue enyhítésére különféle étrendeket – például mediterrán, zsírszegény, módosított paleolit/Wahls- és ketogén étrendet –, valamint böjtöt és időablakos étkezést is vizsgáltak.

Néhány kisebb kutatásban a mediterrán, zsírszegény és paleolit jellegű étrendek mellett csökkentek a fatigue-pontszámok. A vizsgálatok azonban többnyire kis létszámúak voltak, és az eredmények megbízhatóságát egy metaanalízis nagyon alacsonynak értékelte. Jelenleg ezért egyik speciális étrend sem tekinthető bizonyított SM-fatigue-kezelésnek.

Egy 18 hónapos, relapszáló-remittáló SM-mel élők körében végzett randomizált vizsgálatban a fatigue-pontszámok a böjtöt, a ketogén étrendet és az egészséges kontrollétrendet követő csoportban is lényegében változatlanok maradtak. A böjt és a ketogén étrend nem bizonyult jobbnak az egészséges étrendnél.

Mi a helyzet a vitaminokkal és táplálékkiegészítőkkel?

D-vitamint, Q10-koenzimet, acetil-L-karnitint, probiotikumokat, omega–3 zsírsavakat és más táplálékkiegészítőket is vizsgáltak.

A D-vitaminról készült metaanalízis nagyon kis mértékű javulást talált, de ennek klinikai jelentősége bizonytalan, és az alkalmazandó dózisról sincs egységes álláspont.

A többi kiegészítő esetében még korlátozottabbak vagy ellentmondásosak az eredmények. Jelenleg egyik sem ajánlható általánosan az SM-fatigue bizonyított kezeléseként.

A kimutatott vas-, B12-, folát-, D-vitamin- vagy más hiányállapot rendezése természetesen fontos. Ez azonban a fatigue-ot fokozó másodlagos ok kezelése, nem közvetlenül az SM-fatigue-é.

Bármilyen táplálékkiegészítő szedése vagy jelentős étrendi változtatás előtt érdemes orvossal vagy dietetikussal egyeztetni, különösen gyógyszerszedés, társbetegség vagy igazolt hiányállapot esetén.

Mikor fordulj szakemberhez?

Ha a fatigue tartósan akadályozza a mindennapi tevékenységeket, érdemes szakemberrel átbeszélni a lehetséges okokat és a személyre szabott kezelési lehetőségeket.

A hirtelen vagy szokatlan rosszabbodást különösen fontos jelezni, mert fertőzés, más betegség vagy gyógyszermellékhatás is állhat mögötte – és önmagában nem feltétlenül jelent relapszust vagy progressziót.

Ha továbbolvasnál a témában:

1. Abou, L., Murphy, T., Truong, E., & Peters, J. (2025). Meeting physical activity guidelines for persons with multiple sclerosis reduces fatigue severity and impact: A systematic review and meta-analysis of randomized clinical trials. Physical Therapy, 105(6), pzaf046. https://doi.org/10.1093/ptj/pzaf046

2. Bahr, L. S., Bellmann-Strobl, J., Koppold, D. A., et al. (2025). Fasting, ketogenic, and anti-inflammatory diets in multiple sclerosis: A randomized controlled trial with 18-month follow-up. BMC Nutrition, 11, Article 167. https://doi.org/10.1186/s40795-025-01156-5

3. Kos, D., Kerckhofs, E., Nagels, G., D'hooghe, M. B., & Ilsbroukx, S. (2008). Origin of fatigue in multiple sclerosis: Review of the literature. Neurorehabilitation and Neural Repair, 22(1), 91–100. https://doi.org/10.1177/1545968306298934

4. López-Muñoz, P., Torres-Costoso, A. I., Fernández-Rodríguez, R., et al. (2023). Effect of vitamin D supplementation on fatigue in multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis. Nutrients, 15(13), Article 2861. https://doi.org/10.3390/nu15132861

5. Manjaly, Z.-M., Harrison, N. A., Critchley, H. D., et al. (2019). Pathophysiological and cognitive mechanisms of fatigue in multiple sclerosis. Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry, 90(6), 642–651. https://doi.org/10.1136/jnnp-2018-320050

6. National Institute for Health and Care Excellence. (2026, June 3). Multiple sclerosis in adults: Management (NICE Guideline NG220). https://www.nice.org.uk/guidance/ng220

7. Nourbakhsh, B., Revirajan, N., Morris, B., et al.2021). Safety and efficacy of amantadine, modafinil, and methylphenidate for fatigue in multiple sclerosis: A randomised, placebo-controlled, crossover, double-blind trial. The Lancet Neurology, 20(1), 38–48. https://doi.org/10.1016/S1474-4422(20)30354-9

8. Sanoobar, M., Dehghan, P., Khalili, M., et al. (2016). Coenzyme Q10 as a treatment for fatigue and depression in multiple sclerosis patients: A double-blind randomized clinical trial. Nutritional Neuroscience, 19(3), 138–143. https://doi.org/10.1179/1476830515Y.0000000002

9. Snetselaar, L. G., Cheek, J. J., Fox, S. S., et al. (2023). Efficacy of diet on fatigue and quality of life in multiple sclerosis: A systematic review and network meta-analysis of randomized trials. Neurology, 100(4), e357–e366. https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000201371

10. Yi, X., Zhang, Y., Du, Q., et al. (2024). Global prevalence of fatigue in patients with multiple sclerosis: A systematic review and meta-analysis. Frontiers in Neurology, 15, Article 1457788. https://doi.org/10.3389/fneur.2024.1457788