Sclerosis multiplex (SM): mi ez, milyen tüneteket okozhat?

A tömör definíció szerint a sclerosis multiplex a központi idegrendszer - az agy és a gerincvelő - krónikus, autoimmun gyulladásos betegsége.

Magyarán a saját immunrendszerünk ellenséges betolakodóként tekint az idegsejtjeink nyúlványait védő és tápláló burkolatra, amit külföldiül myelinnek hívunk, és hősies módon megszabadít minket tőle azokon a helyeken, ahol éppen szükségesnek véli. A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve, mondják, s lőn. 

Ezt a lecsupaszítási folyamatot hívjuk demyelinizációnak, és ez áll a hátterében az összes nehézségnek, amivel a betegségünk jár. Ennek a burkolatnak a sérülése lassíthatja vagy megzavarhatja az idegsejtek közötti kommunikációt. A sérülés helye határozza meg, hogy éppen például látászavart, ügyetlenséget, zsibbadást vagy fáradékonyságot okoz. 

A tünetek szerteágazó volta miatt tulajdonképpen nincs két teljesen egyforma SM-mel élő ember - ezért is nevezik a betegségünket ezerarcú kórnak. Az SM leggyakoribb tüneteiről külön fejezetben olvashatsz.

Talán a TV készüléket és a tetőn levő antennát összekötő kábel a legjobb szemléltető példa, hogy miért fontos ennyire ez a szigetelő réteg. Ép antennakábel esetén prímán élvezhető az adás a televíziónkon. De ha véletlenül rácsukjuk az ajtót és megsérül a vezeték burkolata, kásás lesz a kép. A baj súlyosságától függően csökken a műsor élvezeti értéke, akár a nullára. Pont így van ez nálunk is, csak bennünk több tízmilliárd antennakábel van és attól függ, hogy hol és milyen adáshiba keletkezik, hogy melyik és mennyire érintett. Míg az antennakábelek sérülései némi szigetelőszalaggal talán orvosolhatók, az idegsejtek nyúlványain keletkezettek sok esetben maradandóak. 

Az emberi szervezet képes bizonyos mértékig ezeket a burkolatokat újraalkotni - ezt hívjuk remyelinizációnak - de az SM-mel járó folyamatos és nagyobb mértékű pusztítást nem képes a végtelenségig ellensúlyozni. Évtizedek óta, lélegzet-visszafojtva várja a világ, hogy a kutatók megtalálják a nyitját az irányítható remyelinizációnak. A vizsgálataik során az például már bizonyítást nyert, hogy a rendszeres testmozgás serkentőleg hat ezekre a folyamatokra is! Még egy indok arra, hogy ma is tornázz egyet!

Gyakran fiatal felnőttkorban, főként 20–40 éves kor között jelentkezik, és valamivel gyakoribb nőknél. A betegség világszerte sok embert érint, de a legtöbben teljes életet élhetnek vele, megfelelő orvosi gondozás és életmódbeli támogatás mellett.

A sclerosis multiplex nem fertőző, nem „ragad át” másokra, és nem a beteg hibájából alakul ki. A pontos okát még nem ismerjük, de valószínűleg több tényező – genetikai hajlam, környezeti hatások és az immunrendszer működése – együtt játszik szerepet. Ezekről a rizikótényezőkről szól a "Miért pont én?" fejezet.

A betegség lefolyása hullámzó lehet: sokan tapasztalnak időszakos rosszabbodásokat (ún. relapszusokat, más néven shubokat), amelyeket javulás követ, másoknál lassabb, fokozatos változás figyelhető meg. Elsősorban ennek a mintázata alapján osztályozzák jelenleg az SM-mel élőket a különböző alcsoportokba. Az SM típusait bemutató sorozatban erről részletesen olvashatsz.

Fontos hangsúlyozni, hogy az SM-mel élők nagy része hosszú távon is aktív, önálló életet él, dolgozik, családot alapít. A modern gyógyszeres kezelések, a gyógytorna, a pszichés támogatás és az egészségtudatos életmód mind segíthetnek abban, hogy a tünetek enyhébbek legyenek, és a mindennapok minél kiegyensúlyozottabban teljenek. Ezekről a bárki számára elérhető, tudományos bizonyítékokkal alátámasztott hétköznapi praktikákról írtam az Ütős Ötös sorozatot.

Ha valaki érintett, nincs egyedül: szakemberek és betegszervezetek is rendelkezésre állnak, hogy információval, tanáccsal és lelki támogatással segítsenek. Ebből a célból jött létre a ReHaFizio és ez a honlap is.