Betegségmódosító terápiák az SM különböző formáiban

Az elérhető és bizonyítottan hatékony betegségmódosító terápiás lehetőségeket az SM formája, gyulladásos aktivitása és a neurológiai állapot alakulása együttesen határozza meg. Az is számít, hogy az adott kezelés hatását milyen betegcsoportban igazolták, és pontosan mire terjed ki az engedélyezett alkalmazása. (Egy RRSM-ben hatásos készítmény előnye nem feltételezhető automatikusan a progresszív formákban is.)

Mit jelent az aktív betegség?

A kezelési lehetőségek szempontjából a betegség aktivitása és a progressziója külön értékelendő:

• Gyulladásos aktivitásra relapszus, illetve az MRI-n megjelenő új vagy egyértelműen növekvő góc, illetve kontraszthalmozó elváltozás utalhat.
• Progresszió alatt a relapszusoktól független, tartós neurológiai állapotrosszabbodást értik.

De progresszív SM-ben gyulladásos aktivitás is jelen lehet és RRSM-ben is lehet kimutatható progresszió.. 

Az "aktív" vagy "nem aktív" megjelölés mindig egy meghatározott időszakra vonatkozik: a korábbi relapszusok önmagukban nem bizonyítják a jelenlegi aktivitást, a mostani aktivitás hiánya pedig nem zárja ki a betegség progresszióját.

Relapszáló-remittáló SM – RRSM

RRSM-ben áll rendelkezésre a legtöbb betegségmódosító gyógyszer. A kezelések elsősorban a relapszusokat és az új gyulladásos MRI-eltéréseket igyekeznek visszaszorítani, hosszabb távon pedig a tartós képességcsökkenés kockázatát mérsékelhetik.

Az eltérő hatékonyságú és kockázati profilú készítmények közötti választást a betegség aktivitása, a várható lefolyás, a korábbi kezelések és az egyéni körülmények befolyásolják. A kezelés korai megkezdése azért fontos, mert az idegrendszeri károsodások egy része később már nem fordítható vissza.

Szekunder progresszív SM – SPSM

SPSM-ben a korábbi relapszáló-remittáló lefolyást követően a relapszusoktól független állapotrosszabbodás válik meghatározóvá. Mellette továbbra is előfordulhatnak relapszusok vagy új gyulladásos MRI-eltérések.

Aktív SPSM-ben a gyulladásos aktivitást célzó kezelésnek továbbra is lehet szerepe. A siponimod európai javallata kifejezetten azokra a felnőtt SPSM-betegekre vonatkozik, akiknél relapszus vagy képalkotó vizsgálattal igazolt gyulladásos aktivitás észlelhető. Egyes, relapszáló SM-formákra engedélyezett készítmények alkalmazása is felmerülhet; ezt az adott hatóanyag javallata és az egyéni helyzet alapján kell mérlegelni.

Relapszusok nélkül zajló SPSM-ben új lehetőség a tolebrutinib, ami 2026 júniusában kapott uniós forgalomba hozatali engedélyt. Javallata olyan felnőttek kezelésére szól, akiknek az előző két évben nem volt relapszusuk. Célja a tartós állapotrosszabbodás késleltetése. Alkalmazása szoros májfunkció-ellenőrzést igényel a májkárosodás kockázata miatt.

A relapszusmentesség itt sem azonos automatikusan az MRI-aktivitás hiányával. A "relapszus nélkül zajló" és a "nem aktív" betegség ezért nem felcserélhető megjelölés.

Primer progresszív SM – PPSM

PPSM-ben az állapotrosszabbodás már a betegség kezdetétől progresszív jellegű, előzetes relapszáló-remittáló szakasz nélkül. Gyulladásos aktivitás ebben a formában is előfordulhat.

A PPSM betegségmódosító kezelésére jelenleg az ocrelizumab rendelkezik engedéllyel. Alkalmazásának engedélyezett feltételei országonként eltérnek. Az európai javallat a betegség időtartama és a funkciókárosodás mértéke alapján korai PPSM-re vonatkozik, gyulladásos aktivitásra jellemző képalkotó eltérések mellett. Az Egyesült Államokban és Ausztráliában a javallat tágabban fogalmaz, ezek a korlátozások nem szerepelnek benne ugyanilyen formában.

Más hatóanyagok alkalmazása is előfordulhat: rituximabot például PPSM-ben is adtak egyes centrumokban, indikáción túli kezelésként. Ez különbözik a kifejezetten PPSM-re engedélyezett alkalmazástól.

Az új kezelések között a fenebrutinib PPSM-ben végzett III. fázisú vizsgálata teljesítette elsődleges célkitűzését: az állapotromlás késleltetésében igazolta az ocrelizumabhoz viszonyított nem rosszabb hatásosságát - a készítmény engedélyezési eljárása a fejezet írásakor még folyamatban van.

Mit jelent mindez a hozzáférés szempontjából?

Az uniós engedélyezés, a magyarországi forgalmazás és a támogatott hozzáférés külön kérdés. Egy európai javallattal rendelkező betegségmódosító terápia hazai elérhetőségét és finanszírozási feltételeit mindig külön kell ellenőrizni.

A tüneti kezelés és a rehabilitáció mindhárom SM-formában az aktuális nehézségekhez és személyes célokhoz igazodik, attól függetlenül, hogy alkalmazható-e betegségmódosító terápia.

Szerző: Réfy Hanna – gyógytornász, okleveles fizioterapeuta, perinatális szaktanácsadó
Készült: 2026. október

Források:

1. Rajda C et al. (2023). Treatment of relapsing multiple sclerosis in Hungary – consensus recommendation from the Hungarian neuroimmunology society. Orphanet Journal of Rare Diseases, 18:183. https://link.springer.com/article/10.1186/s13023-023-02789-0 
2. Rashid W et al. (2025). Using disease-modifying treatments in multiple sclerosis: Association of British Neurologists (ABN) 2024 guidance. Practical Neurology, 25(1):18–24. https://pn.bmj.com/content/25/1/18 
3. Montalban X és mtsai. (2018). ECTRIMS/EAN Guideline on the pharmacological treatment of people with multiple sclerosis. Multiple Sclerosis Journal, 24(2):96–120. https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/1352458517751049 
4. Lublin, F. D., et al. (2022). How patients with multiple sclerosis acquire disability. Brain, 145, 3147–3161. https://academic.oup.com/brain/article/145/9/3147/6519354
5. Roche. (2025–2026). Fenebrutinib: a FENtrepid III. fázisú PPSM-vizsgálat eredményei. Gyártói elsődleges közlemények. https://www.roche.com/media/releases/med-cor-2026-02-07